hirlapíró, Sz. Károly író fia, szül. 1876. Budapesten; középiskolai tanulmányait ugyanitt az V. kerületi kir. főgymnasiumban végezte; azután elvégezte a jogot is és a főváros szolgálatába lépett; de a hivatali élettel nem tudott megbarátkozni, odahagyta a szolgálatot és tollával próbálta megkeresni kenyerét. Első irodalmi kísérletei a Pesti Naplóban jelentek meg, a melynek 1901-ben lett munkatársa (könyvismertetéseket, apró irodalmi czikkeket, karczolatokat, majd tárczákat írt a lapba). 1902-től a Magyar Geniuszba kezdett írni (majd minden számába írt irodalmi, színházi, művészeti czikket, ismertetést és beszélyt); közben sokat dolgozott a Politikai Hetiszemlébe is. A Magyar Geniusz megszűnése (1903. szept. 27.) után A Hétnek lett állandó munkatársa (Rêveur álnéven ír karczolatokat, beszélyeket és irodalmi czikkeket). 1903-ban szakított a tulajdonképeni hirlapírással, felbontotta belső munkatársi viszonyát a Pesti Naplóval; rövid időre belső tagja lett ugyan a Budapesti Naplónak, de innét is kilépett és azóta szépirodalommal foglalkozik. Mint a Pesti Naplónak külső munkatársa színházi kritikákat és tárczaczikkeket ír a lapba. 1903-ban Az Ujság állandó tárczaírói közé szerződtette; közben más hírlapokba is dolgozott. Midőn Osváth Ernő szerkesztésében megindult 1905-ben a Figyelő cz. irodalmi havi folyóirat, a hét alapító között volt Sz. is; ide is sokat írt. Újabban munkatársa a Szalon Ujság, a Család, Nyugat és az Új Idők cz. időszaki közlönyöknek. Hosszabb tanulmányúton volt Párisban és Olaszországban.
Munkái:
1. Wilde Oszkár, Salome, színmű. Ford., bevezetéssel. Bpest, 1907. (M. Könyvtár 479. Előbb a M. Geniuszban és a Hétben. Színre került a Vígszínházban).
2. Trilibi és egyéb történetek. U. ott, 1907. (Hat fiatalkori beszélye. M. Könyvtár 485. sz.).
3. Lelki kalandok. U. ott, 1908. (Újabb elbeszélések).
4. Tavasz ébredése. Wedekindnek Frühlingserwachen cz. drámája, ford. U. ott, 1908.
Kéziratban többi színműfordítása: A diáktündér, színmű 4 felv., Wildenbauer, Filia hospitalis-a után ford. (először 1906. szept. 14. a városligeti nyári színházban); Wolff Ingoványa a Vígszínház számára (1907); Georges Thurner, A pass-partout, vígj. 3 felv. (először játszották a Nemzeti Színházban 1909. ápr. 16.).
Pesti Hirlap 1906. 254., 1909. 91. sz.
Corvina 1908. 30. sz.
A m. n. múzeum példányaiból és Elek Artur hírlapíró szives közlése.