tiszt. bölcseleti doktor, cz. miniszteri tanácsos, a m. tudom. Akadémia rendes és igazgató tagja és főkönyvtárnoka, Sz. Ádám, birtokos és nagy-jeszeni Jeszenszky Sarolta fia, szül. 1838. jún. 29. Izsákon (Pestm.); miután a gymnasium hat osztályát a szülői háznál elvégezte, Pestre jött és a VII. és VIII. osztályt a piaristáknál tanulta. 1855-ben a József-ipariskola növendéke lett. 1857. a bécsi műegyetemen folytatta tanulmányait és 1860-ban be is végezte. A pesti József-ipariskola akkoriban alakult műegyetemmé s Sz. itt nyert alkalmazást, mint Stoczek József tanársegéde. 1862. júl. 22. kineveztetett igazgatói segédnek és ideiglenes tanárnak, a kísérleti természettan ny. rendes tanárává pedig 1869. decz. 22.; áthelyeztetett a mathematikai természettani és analytikai mechanikai tanszékre 1870. szept. 7. A kir. József-műegyetem egyetemes osztályának dékánja az 1871-72. és 1872-73. A kir. József-műegyetem rektora volt az 1879-83. tanévekben. 1863 őszén két évi szabadságot nyert, hogy tudományát hírneves külföldi iskolákban tovább fejlessze. Először is a zürichi műegyetemet látogatta meg, hol Clausius és Zeuner előadásait hallgatta. Itt egy évet töltött, mely után Berlinbe ment. Itteni tanárai közül különösen Magnus említendő. Félévi tartózkodás után Heidelbergbe utazott, hol szabadságának hátralévő idejét a híres Kirchhoff előadásainak hallgatásával töltötte. 1865 őszén visszatérve utazásából, elfoglalta tanári székét. Rektorsága alatt épült a műegyetem épülete és akkor reformálták az intézet szervezetét a modern igényeknek megfelelőleg. A középiskolai tanárképző intézet szervezésében is folyton élénk részt vett. De Sz.-nek egyik legfontosabb szerepe, mely neki a Természettud. társulatnál jutott. Midőn 1868. a társulat Sz.-t első titkárának választotta, tagjainak száma alig multa felül a hatszázat és a költségei felemésztették az alapítványokat, sőt még néhány ezer forint adósság is terhelte a társulatot. Sz. 1869 elején megindította a Természettudományi Közlönyt, a mely annyira növelte a közérdeklődést, hogy a tagok száma egy év alatt 804-ről 1658-ra emelkedett, napjainkban pedig a 9000-et meghaladja. Az ő titkársága alatt indult meg a természettudományi könyvkiadó vállalat is. 1880. a társulat elnökének választotta. A m. tudományos Akadémia 1865. decz. 10. levelező taggá, 1873. máj. 21. rendessé, 1883. máj. 17. igazgató taggá, 1889. okt. 13. főtitkárrá választotta és ez alkalomból lemondott műegyetemi tanári állásáról. A főtitkári tisztet 1905. márcz. 27-ig viselte, mikor is erről lemondván, főkönyvtárnokká választatott meg. A kormány Kruspérral 1869. Párisba küldte, hogy ott a magyar méterrudat a francziával hasonlítsák össze. 1870. és 1872. ismét ő képviselte Kruspérral együtt hazánkat a párisi méterkongresszuson. 1880. a vaskorona-rend lovagja lett és a budapesti egyetem bölcseleti kara tiszteleti doktorrá választotta, 1896. pedig a miniszteri tanácsosi czímet nyerte. Arany László halála után 1898 a vallás- és közoktatási miniszter a szerzői jogról szóló törvény értelmében alakított szakértő bizottság elnökévé nevezte ki. 1898-ban a m. tudom. Akadémia állandó szótári bizottságot alakított, főfeladatául tűzvén ki a magyar nyelv szótára új kiadásának előkészítését; e bizottság elnökévé választotta s e minőségében egybeállította Melich János közreműködésével az eddigi magyar szótárak czímjegyzékét előkészületül a Magyar nyelv szótára új kiadásához (kézirat gyanánt megjelent 1899.). A Természettudományi Társulat Sz. működése emlékére 1900. jan. 24. közgyűlésén 30 darab tíz-koronás arany súlyának megfelelő aranyérmet alapított, melyet róla nevezett el, egyszersmind 20,000 koronás jutalom-díj alapítványt tett, melynek kamatait (200 db. tíz koronás aranyat) az éremmel három évenként a természettudománynak hazánkban legkiválóbb népszerűsítője vagy művelője kapta, 1906-ban Herman Ottó, harmadszor 1909-ben Semsey Andor kapta). Az 1904-ben alakult M. Nyelvtudományi Társaság elnöke s folyóiratának szerkesztője. Alapította a M. Tudom. Akadémiában a Gróf Széchenyi-Múzeumot.
Czikkei a Természettudományi Társulat Közlönyében (1862-1903), az Akadémiai Értesítőben (1869. A magyar birodalom meteorologiai és magnetikai viszonyainak megvizsgálására és tudományos kipuhatolására való intézet szervezeti javaslatára benyujtott bizottsági vélemény sat.), a M. T. Akadémia Évkönyvében (XIII. 7. darab 1872. A physikai világ communistikus irányzata), a Poggendorff, Annalen der Physik und Chemieben (1872. Das Hamiltonische Princip und der zweite Hauptsatz der mechanischen Wärmetheorie, 1873. Das dynamische Princip von Hamilton in der Thermodynamik, angolul a Philosophical Magazineban, London, 1872. 46. k.), a Poggendorff, Annalen, Ergänzungstand VII. Der zweite Hauptsatz der mechanischen Wärmetheorie, abgeleitet aus dem ersten, angolul: Philosphical Magazine 1876. jan.), a Les Mondes-ben (XXVII. Vol. Sur la durée de la chute des planetes dans le soleil), a Budapesti Szemlében (XV. 1877. Természettudományi mozgalmak az utolsó évtizedben), az Irodalomtörténeti Közleményekben (1891. Az első geographia magyar nyelven, Szigligeti és Nagy Ignácz önéletrajzi adatai, 1899. Szentgyörgyi Mondolata, 1901. Gúnyirat a nyelvújítók ellen 1795-től), a M.-Nyelvben (1905. Régi magyar széljegyzetek, 1906. Aachs széljegyzetei, Mikes törökországi levelei nyelvi szempontból, 1908. A müncheni codex kora) sat. Czikkeinek jegyzékét l. az Akadémiai Almanachban 1863-tól és Anderkó Kálmán, Névjegyzék és tárgymutató a Természettudományi Társulat folyóiratához. Bpest, 1905. cz. munkában.
Munkái:
1. A mechanikai hő-elmélet egyenleteinek általános alakjáról. Pest, 1867. (Székfoglaló. Értekezések a mathem. tud. köréből I. 1.).
2. A Hamilton-féle elv és a mechanikai hő-elmélet második főtétele. U. ott, 1872. (Értek. a mathem. tud. kör. I. 10.).
3. Tudnivalók a métermértékről. Készítve a m. k. központi mértékhitelesítési bizottság megbízásából. Bpest, 1874.
4. A hő-elmélet második főtétele, levezetve az elsőből. U. ott, 1875. (Értek. a math. tud. kör. IV. 3.).
5. Természettudományi mozgalmaink az utolsó évtizedben. U. ott, 1877. (A Budapesti Szemléből. Németül: a Literarische Berichte aus Ungarnban. U. ott, 1877. I. kötet 2 füzet).
6. A természettudományi műnyelvről a magyar irodalomban. U. ott, 1879. (Különny. a Természettud. Közlönyből).
7. A telített gőz nyomásának törvényéről. U. ott, 1880. (Értek. a math. tud. kör. VII. 17.).
8. A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói. Bpest, 1883.
9. Adatok Bolyai Farkas életrajzához. U. ott, 1884. (Értek. a mathem. tud. kör. XI. 9.).
10. Műegyetemünk elhelyezésének kérdése 1836-tól 1882-ig. Rektori beszéd, a kir. József-műegyetem új épületének megnyitó ünnepén 1883. nov. 25. U. ott, 1884.
11. Ki volt Calepinus magyar tolmácsa. U. ott, 1886. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből XIII. 8.).
12. Magyar természettudósok száz évvel ezelőtt. Akadémiai felolvasás U. ott, 1888. (M. Tud. Társ. Évkönyvei XVII. 6. Ism. Nemzet, P. Napló, Egyetértés 127. sz.).
13. Adalékok a magyar nyelv és irodalomtörténetéhez. U. ott, 1898. Egy kötet. (Ism. Bud. Hírlap 320., A Hét 47., M. Kritika II. 5. sz., 1899. M. Nyelvőr, M. Szemle 17., Irodalomtört. Közlem., Revue Critique, Nyelvtud. Közlemények).
14. Az első állatorvosi könyv magyar nyelven. U. ott, 1899. (Különny. a Természettud. Közlönyből).
15. Elnöki megnyitó beszéd a kir. m. Természettudom. Társulat közgyűlésén 1899. jan. 26. U. ott, 1899.
16. A magyar nyelvújítás szótára. A kedveltebb képzők és képzésmódok jegyzékével. U. ott, 1902., 1908. Két kötet.
17. Él-e a rovásírás a magyar nép között. U. ott, 1903.
18. A mágnás czím a magyarban. U. ott. 1905. (Különny. a M. Nyelvből).
19. A m. tudom. Akadémia Széchenyi-múzeumának tárgyjegyzéke. U. ott, 1905. (Viszota Gyulával).
Szerkesztette 1867-ben a Magyar Mérnök-Egylet Közlönyét; a Természettudományi Közlönyt 1869-98-ig; a Műegyetemi Lapokat 1876 és 1877-ben és a m. tud. Akadémia Értesítőjét 1890-től 1905. márcziusig. Álnevei: Király Károly, Lukács Lőrincz és Nagyszigethi Kálmán.
Magyarország és a Nagyvilág 1875. 21. sz. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1880. 5. sz. arczk., 1902. 20. sz. arczk., 1903. 6. sz. (Érme), 1905. 14. sz. arczk.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Emlékkönyv a kir. m. Természettudom. Társulat félszázados jubileumára. Bpest, 1892. Fénnyom. arczk. (Természettud. Könyvkiadó Vállalat XLVII.).
Pallas Nagy Lexikona XV. 706. XVIII. 646., II. Pótkötet 1904. 676. l.
M. Könyvészet 1902.
M. Nemzetségi Zsebkönyv, Nemes Családok. Bpest, 1905. I. 594. l.
Poggendorf, Biographisch-Literarisches Handwörterbuch. Leipzig, 1904. IV. 1470.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.