orvosdoktor, szemészmester, egyetemi tanár, szül. 1848. Pesten; orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, hol 1872. orvosdoktorrá, 1873. pedig szemészmesterré avatták. Ezután Arlt és Stellwag tanároknál, valamint a bécsi poliklinikán működött; honnét Budapestre jött és itt szemorvosi gyakorlatot kezdett. 1878. a budapesti izraelita közkórház szemész-főorvosa, 1883. a budapesti egyetemen a szemtükrészet magántanára lett, 1895. rendkívüli tanári czímet kapott. 1880. Schlesinger családi nevét Szilire változtatta. 1902. ülte meg orvosi munkásságának 25 éves jubileumát, mely alkalommal tanítványai külön füzetben ismertették szemorvosi iskoláját; még azon év decz. 2. «Szilsárkányi» előnévvel magyar nemességet kapott.
Szakszerű dolgozatai 1874-től az Orvosi Hetilapban, a Természettudom. Közlönyben (1882-től) s más magyar és német szaklapokban jelentek meg.
Munkái:
1. A szemüveg. Népszerű értekezés. Bpest, 1882.
2. A gyakorlati orvostan haladása. U. ott, 1890-1904. (Többekkel).
3. Egy érzéki megtévedés magyarázata. U. ott, 1892.
4. Über das Bewegungs-Nachbild. U. ott, 1898. (Különny. a Math. u. Naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarnból).
Kiszlingstein Könyvészete.
Hőgyes Emlékkönyve, 764. l.
Pallas Nagy Lexikona XV. 703., II. Pótlék 1904. 674. l.
Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1895. 222. l.
Jewish Encyclopedia. New-York, 1905. 652. l.
Petrik M. Könyvészet 1886-1900.