egyetemi tanár, szül. 1836. jan. 27. Bethlenben (Szolnok-Dobokam.); a gymnasiumot Désen és Kolozsvárt, az egyetemet Bécsben végezte, hol 1865. esperesi ranggal seminariumi igazgató lett. 1872. okt. 20-tól 1886. jún. 30-ig a kolozsvári egyetemen a rumén nyelv- és irodalom rendes tanára s tagja volt a bukaresti tudom. Akadémiának. Meghalt 1897. jan. 17. Naszódon.
Czikkei az Erdélyi Múzeumban (1874. A dácziai román nyelv régisége, 1875. A maczedoniai román nyelvjárás).
Munkái:
1. Wisemann Fabiolájának rumén ford. Bécs, 1862.
2. Renascerea limbei românesci. Kolozsvár, 1879.
3. Apologie. U. ott, 1879.
Kéziratban: A rumén irodalom története az új korban.
Pallas Nagy Lexikona XV. 699. l.