ref. főiskolai tanár, a m. tudom. Akadémia lev. tagja, előbbinek és a genfi születésű Foulquier Mária fia, szül. 1797. ápr. 14. Kolozsvárt, a hol 1803-1815-ig tanult, egyszersmind a gr. Kuun és br. Bánffi házaknál nevelő volt. Iskoláit elvégezvén, köztanítói állásban a költészeti osztályt tanította. 1818. okt. Bécsbe, 1819 tavaszán Göttingába ment ismereteit gyarapítani; a honnét 1820. visszatérve, ismét Bécsben időzött, mig 1821. júl. 8. a kolozsvári ref. kollegiumban a történet és philologia tanára lett. Politikai elvei miatt 1848. elvesztette ezen állását. Ekkor Pestre költözött és ott a szabadságharcz leveretése után az akkori csász. kir. teljhatalmú polgári biztos b. Gehringer Károly fölszólítására elvállalta a kormány közléseire szolgálandó «Magyar Hirlap» politikai napilap szerkesztését és e lapot 1849. nov. 15. megindította és 1852. decz. végéig szerkesztette. A szerkesztői állástól elmozditott Sz. folyamodása következtében 1857. aug. 6. kinevezték a soproni kerületi iskolai tanácsosságra, mely hivatalában mint azon kerület protestáns fő- és középiskoláinak felügyelője az iskolai tanácsosságok 1861. okt. történt megszüntetéseig működött. Ekkor rendelkezési állapotba helyeztetvén, 1862. jan. 28. nyugalmaztatott, mire Budára tette át lakását. Ezentúl egészen tudományos búvárlatainak s irodalmi munkásságának szentelte minden idejét; heteken át dolgozott a bécsi levéltárakban, még többet a budapestiekben; két ízben hosszasabban időzött Zsibón a báró Wesselényiek egyik ágának levéltárában. Az Akadémiában 1865-76-ig felolvasásaival 15-ször lépett föl, csaknem kizárólag Erdély XVIII. századi történelméből vett értekezéseivel; ezeknek kivonatai megjelentek az Akadémia Értesítőjében és részben külön is. Meghalt 1876. máj. 20. Budapesten. A m. tudom. Akadémiában (hol 1833. nov. 15. választatott levelező tagnak) 1878. máj. 27. Szabó Károly tartott fölötte emlékbeszédet.
Czikkei az Erdélyi Múzeumban (X. 1818. Franklin élete és Példák Franklin írása módjára), Igaz Sámuel Zsebkönyvében (1822-re I. Mátyás Magyarország királya, Csáky Lóra) stb. (L. czikkeinek jegyzékét Akadémiai Almanach 1863. 225-229., 1864. 234., 1865. 232., 1868. 229., 1870. 228., 1872. 258., 1873. 240., 1874. 135. l.).
Munkái:
1. Öröm és hálaadás érzése a reformatio harmadik százados ünnepén 1818. jan. 11. Kolozsvár, 1818. (2. kiadás atyjának Beszéde végén. U. ott, 1818.).
2. A fájdalom és háladatosság könynyei, templomi gyászénekekben, gróf Bánffy György... tiszteletére. U. ott, szept. 15. 1822.
3. A kolozsvári ev. ref. eklézsia történetei... U. ott, okt. 3. 1829.
4. Klio. Historiai zsebkönyv I-III. esztendő. U. ott, 1832., 1833., 1836. I. 2. kiadás, térképpel. U. ott, 1834.)
5. Honoribus Ser. Princ. r. Francogallici, Henrici Carl. Ferd. ducis Bardogalensis... 1839. VI. Idus Jun. U. ott.
6. Excerpta e praecipuis historicis Latinis, cum selectis C. Plinii Caecilii Secundi epistolis. U. ott, 1839. (Latin előbeszéddel és Plinius leveleit magyarázó jegyzetekkel).
7. Erdély és az Unio. Nagy-Seben, 1848. (A két haza összekapcsolásának kivált Erdélyre nézve káros hatásáról. Álnévvel és Pest, 1861. neve alatt).
8. Egyházi ünnepély Sopronban... Pest, 1863.
9. Tudományos kutatás a vallásban. U. ott, 1864.
10. Az orleánsi szűz. Kolozsvár, 1865. Két képpel.
11. A Hóra-világ. Buda, 1865.
12. Egy lap Erdély legújabb történelméből. Emlékbeszéd, Tunyogi József kolozsvári ref. jogtanár fölött. Pest, 1867. (Akadémiai Értekezések a tört. tud. kör. I. 5. sz.).
13. Cserey Heléna, id. b. Wesselényi Miklósné, a türelmi korszak vértanúja. U. ott, 1868.
14. A Heidelbergi Káté s a magyar és erdélyországi protestáns autonomia a 18-ik században. U. ott, 1869.
15. Zilah történelméből. U. ott, 1870. (Értekezések a tört. tud. kör. I. 12. sz.).
16. A Hóra-világ Erdélyben. U. ott, 1871.
17. Rajzok Erdély államéletéből a XVIII. században. Bpest, 1874. (Értek. a tört. tud. kör. III. 5. sz.).
18. Ifjabb báró Wesselényi Miklós. Élet- és korrajz. U. ott, 1876. (Értek. a tört. tud. kör. V. 2. sz.).
19. Idősb b. Wesselényi Miklós. Élet- és korrajz U. ott, 1876. (Értek. a tört. tud. kör. V. 5. sz.)
20. A germanizálás történelméből a két magyar hazában II. József alatt. U. ott, 1876. (Értek. a tört. tud. kör. VI. 4. sz.).
Szerkesztette 1831 utolsó negyedében az Erdélyi Hiradót 1841. jan. 5-től 1848. május 9-ig a Mult és Jelen cz. politikai hirlapot és melléklapját a Hon és Külföldet 1841-1848. márcziusig és a Gyermekbarátot 1843-1844-ben Kolozsvárt.
Allg. Literatur Zeitung. Halle u. Leipzig, 1822. III. 260. l.
Újabbkori Ismeretek Tára VI. 301. l.
Ferenczy és Danielik, M. Írók I. 454. l.
Szabolcsi Lapok 1876. 22. sz.
Szabó Károly, Szilágyi Ferencz emlékezete. Bpest, 1878. (Értekezések a tört. tud. körből VII. 10.).
Fővárosi Lapok 1878. 124. sz.
Pesti Napló 1878. 130. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Új M. Athenász 420. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XV. 693. l.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 287. l.
Török István, Kolozsvári ref. Kollegium története. Kolozsvár, 1905. és gyászjelentés.