turkologus, Sz. János hatházi ref. lelkész és író fia, szül. 1830.; tanulmányait Hajdu-Böszörményben, majd Debreczenben végezte. A szabadságharcz kitörésekor a császár-huszárokhoz állott be s mint őrmester harczolt az utolsó napokig, a mikor hadnagygyá lett és emigrált. Hosszú ideig sanyargott. Majd nyelvtanulásra adta magát és ebbeli ismereteit annyira kifejlesztette, hogy a keleti háború alkalmával már mint tolmács működött. Mint orientalistának nagy híre volt szaktársai előtt s Franczia- és Angolországban szaktekintélynek tartották. Ő fedezte fel a Korvinákat is a szultán könyvtárában s nagy tényező volt abban, hogy azokat a török kormány Magyarországnak visszaajándékozta. Évek hosszú során át fáradozott abban, hogy Magyarország történetét török kútfőkből összeállítsa s a hódoltság idejére vonatkozólag megbecsülhetetlen forrásokat gyűjtött. Meghalt 1885. nov. 22. Konstantinápolyban. Könyvtárát halála után a m. tudom. Akadémia vásárolta meg.
Az írókkal és tudósokkal levelezett és több czikket írt a külföldi és hazai lapokba névtelenül vagy álnévvel; ezeket nem ismerem.
Vasárnapi Ujság 1886. 2. sz. arczk.
Budapesti Hirlap 1886. 36. sz. (Könyvtára).
Pallas Nagy Lexikona XV. 692. l.