bölcseleti doktor, ref. főiskolai tanár, a szentgáli nemesi családból, Sz. Béla és felső-vályi Vályi Ida fia, Szilády Áron unokaöcscse, szül. 1878. máj. 21. Budapesten; tanulmányait a budapesti ref. főgymnasiumban és az egyetemen végezve, 1900. a gyakorló főgymnasiumban és a bpesti VIII. ker. városi főreáliskolában tanított. Tanári és doktori oklevelet szerezve, 1901 óta a nagyenyedi Bethlen-kollegium természetrajz tanára. 1906-tól az erdélyi múzeumegylet választmányának tagja. Irói szaktárgya az állattan.
Czikkei: a Hajnal belmissiói folyóiratban (1895. Kalvin János és eszméi, hibásan Sz. László névvel); a Hazánkban (1898-99. Tárczaczikkek); írt még a következő hirlapokba és folyóiratokba: Nagybánya és Vidéke (1898), Magyarország (1900), Közérdek (1902., 1904., 1906.), Math. és term. tud. Értesítő (1900), Term. tud. Közlöny (1901), Földrajzi Közlöny (1901., 1905-6), a M. N. Múzeum néprajzi osztályának Értesítője (1905) sat.
Munkái:
1. A retyezáti tavak alsóbbrendű rákjai. Doktori értekezés. Bpest, 1901. (Különny. a Math. és term. tud. Értesítőből).
2. A magyar állattani irodalom ismertetése. III. kötet 1890-1900. U. ott, 1903. (Az I. és II. kötet Daday Jenőtől).
3. Mély tengerek világa. Chun Károly német műve után átdolg. U. ott, 1903. (M. Földrajzi Társaság Könyvtára III.).
4. Bethlen kollegiuma és a természettudományok. Székfoglaló értekezése 1903. szept. 5. Nagyenyed, 1904. (Különnyom. az Értesítőből).
5. Fizikai földrajz-vázlat. U. ott, 1904. (Kőnyomat).
1904-ben Szabad lyceumot szervezett Nagyenyeden, a melyben maga is számos előadást tartott a geologia, néprajz, lélektan, történet, földrajz, technologiai, vegytan és állattan köréből. Felfedezője a Csiky által leírt Pholeuson Hungaricum és Anopthalmus Sziládyi nevű rovarfajoknak.
M. Könyvészet 1903. és önéletrajzi adatok.