Kezdőlap

Sziklay János

bölcseleti doktor, hírlapíró, a Balaton kultur-egyesület és a hírlapírók egyesületének titkára, szül. 1857. ápr. 2. Veszprémben; iskoláit u. ott, Székesfehérvárt és Pozsonyban, az egyetemet Budapesten végezte, hol 1884. bölcseletdoktori oklevelet nyert. Eleinte a gazdasági pályára készült és Békes vármegyében gazdasági irnok volt, de iskoláinak folytatására Pozsonyba ment, hol Toldy Ferenczre mondott emlékbeszédével és több költeménynyel feltűnvén, 1877. az akkor ott alakult magyar napilap belső munkatársa és több fővárosi lap levelezője lett. 1879. Budapestre jött és azóta állandóan az irodalomnak él.

Munkatársa volt a következő hírlapoknak: Pesti Napló (1879-től), Független Hírlap (1879), Pesti Hírlap (1881-től), Budapest, Ország-Világ (1880-tól), Képes Családi Lapok (1881-től), Fővárosi Lapok (1882-től), Magyarország és a Nagyvilág (1883-84), Gombostű (1884), Színészek Lapja (1884-től rendes színházi tudósító), Gondűző (1884, M. Szalon (1885) sat.; később a M. Államnak rendes belmunkatársa volt a lap megszüntéig; írt még a Nagy Nemzeti Naptárba (1881-85), az Athenaeum Naptárába (1883-84), a Hölgyek Naptárába (1883-84); czikkei a Figyelőben (III. 1877. Pozsonyvidéki Lapok), a Pozsonyvidéki Lapokban (1878. 296. sz. Marót bán, tanulmány), a Fővárosi Lapokban (1886. 16. sz. Naturalismus); az Aradi Közlönyben (1894. 270. sz. Nemzeti szellem az irodalomban); a M. Államban (1899. 173. sz. Petőfi sírján, 1904. 105. sz. Jókai és a Balaton, 127. sz. Jókai pályája, 1908. 85. sz. A vidéki városok fejlődése a millennium óta). Számos fordítása is van, köztük Lope de Veganak a Nemzeti Színházban előadott Király és pór cz. verses vígjátéka.

Munkái:

1. Egy trón veszedelme. Tört. regény. Pozsony, 1877.

2. Apa és leány. Regény. Bpest, 1880. Három kötet.

3. Sacher Masoch elbeszélései. Ford. U. ott, 1880.

4. Berthet, Elie, A pierrefittei bűntett. Francziából ford. U. ott, 1880. (Piros Könyvtár 29.).

5. Egy gonosz asszony, tört. regény. Magyarítá. U. ott, 1880. Két kötet. (Piros Könyvtár 30., 31.).

6. Blaha Lujzáról. (Essay). U. ott, 1882.

7. A méltóságos asszony. Regény. U. ott, 1882.

8. Szép Balaton mellől. (Elbeszélések). U. ott, 1884.

9. Véres hó. Regény. U. ott, 1884. (Budapest cz. hírlapban 1. és köv. sz.).

10. A magyar népszínmű története. Első rész. A legrégibb időtől Szigligetiig. (A bölcsészettudori fok elnyerése czéljából). U. ott, 1884.

11. Zola, Az élet öröme. Regény, ford. U. ott, 1884.

12. Kisértések között. Regény. U. ott, 1885.

13. A parasztgróf fia. Regény. U. ott, 1885.

14. Egy magyar testőr. Tört. regény. U. ott, év n.

15. Ingoványon át. Regény. U. ott, év n.

16. Budapest összes látnivalóinak kimerítő kalauza. U. ott, 1885.

17. A sportvilágból. Elbeszélések, versek. U. ott, 1885. (Többekkel együtt. Herkules-Könyvtár IV.).

18. Utmutató az 1885-ik országos kiállításra. Fővárosi Kalauzzal. U. ott, 1885. (László Elekkel), egy térképpel.

19. Tékozló fiú. Regény. U. ott, 1886.

20. Sarah grófnő. Ohnet György regénye ford. U. ott, 1887. Két kötet. (Egyetemes Regénytár II. 10., 11.).

21. Budavár ostroma. U. ott, 1886.

22. Ábrándos évek. Elbeszélések. U. ott, 1888.

23. Balatonvidéki Kalauz. U. ott, 1889. 39 képpel és térképpel.

24. Keresd a férjet. Regény. U. ott, 1889.

25. Atheisták. U. ott, 1890.

26. A Balatin és vidéke. 1. füzet. U. ott, 1890.

27. Leonora. U. ott, 1891.

28. Hany Istók története. U. ott, 1892. (Kis Könyvtár 5., 2. kiadás 1903., új kiadás 1908. U. ott).

29. Azok a jó rátótiak. U. ott, 1893. (Kis Könyvtár 20. Újabb kiadás 1908. U. ott).

30. Magyarország utirajzokban IV., VII., IX. kötet. U. ott, év n. Rajzokkal és térképekkel. (Többekkel együtt. Négy nyelvű kiadásban).

31. Kis mesekönyv a magyar ifjúság számára, öt színes és más képpel. U. ott, 1893.

32. Fürdők és nyaralóhelyek Dunántúlon. U. ott, 1893. (Porzsolt Kálmánnal).

33. A cserepesi kastély. Regény. U. ott, 1894.

34. A szerelem apostolai. Regény. U. ott, 1896. (Athenaeum Olvasótára IV. 9.).

35. A torony története: Gonosz idők. Elbeszélések az ifjúság számára. U. ott, 1896.

36. Negyven év katholicismus történetéből. A «Magyar Állam» negyvenéves jubileuma. 1859-1899. U. ott, 1896. Arczképekkel.

37. Életképek. Elbeszélések a kath. ifjúság számára. U. ott, 1899. (Cziklay Lajossal).

38. A testvérek. Regény. U. ott, 1899.

39. Tisztító tüzön át. Regény az ifjúság számára. U. ott, 1900.

40. A magyar föld. U. ott, (1901). Két kötet. (A M. Nép Könyvtára 9., 10.).

41. A Karácsonfa. Karácsonyi rege. Költemény. U. ott, (1901.).

42. Mária Crawford, Via crucis. Angol regény, ford. U. ott, 1901-1902. Két kötet.

43. A magyar szív. U. ott, 1903.

44. II. Rákóczy Ferencz élete. U. ott, 1903. (Népiratkák 199. 2. kiadás. U. ott, 1906.).

45. A Balaton bibliographiája. U. ott, 1904. (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. 5.).

46. Kalváriám. (Feleségem és Vera leányom emléke). U. ott, 1905. Két fénynyom. arczk. (Költemények).

47. A nagyralátó Dani. U. ott, 1905. (Népiratkák 234.).

48. Uj világ. U. ott, 1907.

49. Három egyetem. Pozsony, Szeged, Kassa. U. ott, 1907.

Vas Gereben összes munkáit sajtó alá rendezte 1886-tól Váli Bélával.

Szerkesztette a Felvidék cz. társadalmi lapot 1878-79. Pozsonyban; az Uj Nemzedék cz. középiskolai tanulók Lapjának 1-4. számát 1884-ben; a Felebarát cz. hírlapot 1887-ben Budapesten, mely fél év mulva megszűnt; Magyarország Vármegyéi első köteteit Borovszky Samuval, melybe több czikket írt; az Iparosok Zsebnaptárát 1904-ben Zachara Lajossal, szintén Bpesten; a Katholikus Magyarország cz. kétkötetes nagy munkát 38 műlappal, 1300 szövegbe nyomott képpel és 2 térképpel 1902-ben Kis Jánossal Budapesten.

Álnevei és jegyei. Yan-csi, Tihamér, Dr. Sashegyi, Sz. és Sz-y J.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XV. 685. I., II. Pótkötet 1904. 672. l.

M. Könyvészet 1900-1906.

Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és önéletrajzi adatok.