kir. segédtanfelügyelő, szül. 1858. febr. 21. Alsó-Alapon (Fehérm.), hol atyja Sz. Antal népiskolai tanító volt; a középiskola három osztályát Székesfejérvárt végezte. Atyjának 1873. történt halála után Diósgyőrre ment nagynénjéhez és a IV. osztály vizsgáját mint magántanuló Miskolczon tette le. Ekkor a budapesti állami tanítóképzőbe vétetett fel, hol a három évi tanfolyamot elvégezvén, 1877-ben Székesfejérvárra ment elemi iskolai tanítónak, hol egyszersmind segédtanfelügyelő.
Költeményt, elbeszélést, rajzot és tanügyi czikket írt 1878 óta a következő lapokba: Székesfehérvár és Vidéke, Szabadság, Székesfehérvár, Fehérvári Hiradó, Budapest, Új Budapest, Csöndes órák, Lehelkürt, Jászvidék, Zalai Közlöny, M. Háziasszony.
Munkái:
1. A magyar nyelv tanítása nem magyar ajkú, de magyar nyelvű állami elemi népiskolákban. Nagyvárad, 1897. (Máthé Gézával. Kiadta Gramma Döme, Temesvár, 1898.).
2. Fehérmegye földrajza a népiskolák III. oszt. számára. A fehérmegyei tantestület által 10 aranynyal jutalmazott pályamű. Székesfehérvár, 1880. (Velősy Lipóttal, 4. kiadás 1891., 5. k. 1896., 6. k. 1899. U. ott).
Álnevei és jegyei: Vidor, Hetyke Pista, Penna, Vándor, Szőke Tihamér, Buksi Teofil, Bús Ferke, Sárossy Sándor, Lengedy Gyula, -i.,- a.,- l-l és k-y. (a székesfehérvári hirlapokban).
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és önéletrajzi adatok.