bölcseleti doktor, ref. theologiai tanár, szül. 1807. Disznóshorváthon (Borsodm.), a hol tanulni is kezdett. Azután Sárospatakra ment, hol tanulmányainak bevégzése után köztanító, majd segédtanár volt. 1835. külföldre indult és félévet a bécsi theol. fakultáson, felet a berlini egyetemen töltött. Hazájába visszatérte után 1838 elején felső-nyárádi lelkész, 1839 őszén pedig máramaros-szigeti theol. tanár lett. Innét 1841. a sárospataki akadémiához hívták meg, hol hat évig politikát, négyig bölcseletet adott elő. 1851. a bécsi prot. fakultás tanárának neveztetett ki és részt vett a magyar protestáns egyház szervezése ügyében és 1855. máj.-jún. Bécsben tartott értekezleteken. Még ez évben visszatért Sárospatakra a dogmatika tanszékére, melyen 1867. jan. 26. bekövetkezett haláláig működött. 1862. szept. 23. a bécsi fakultás theol. doktori czímmel tűntette ki.
Czikkei az Athenaeumban (1838-1841), a Sárospataki Füzetekben (melynek egyik alapítója volt, 1857. A protestantismus elve, közigazgatási előadás a sárospataki ref. főiskoláról, 1863. Tájékozás a feltámadás tárgyában felmerült vitatkozások terén).
Munkái:
1. Az uj philosophia szellemvilági fejletében. Pest, 1841.
2. Neveléstan. Sárospatak, 1843.
3. Politika. Tanításainak rövid vázlatául. U. ott, 1844.
4. Geographiai Kézikönyv VI folyamban. Gymnasialis iskolák számára. U. ott, 1845.
5. Jogbölcsészet. U. ott, 1849.
6. Keresztyén vallástudomány. Ugyanott, 1859-62. Három kötet.
7. Válasz Ballagi Mór úrnak «Ker. vallástudomány» cz. munkám bírálatára. U. ott, 1863.
Danielik, M. Irók. II. 316. l.
Sárospataki Füzetek 1867. 91. l.
Prot. Naptár 1868. 75. l.
Uj M. Athenás 404. l.
Sárospataki Lapok 1887. 39. sz.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XV. 636. l.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 282. l. és gyászjelentés.