ref. lelkész, szül. 1810. Ragyistyánban (Borsodm.) nemes szülőktől; tanulmányait a miskolczi ref. gymnasiumban kezdte s 1816. Sárospatakra ment; theologiát végezve, 1822. Baracskára (Fehérm.) távozott akadémiai rektoriára. Innét 3 év mulva a miskolczi ref. lelkész és superintendens Szatmári József vette magához segédül. Kitünő szónok volt. 1826. Mád választotta papjának, honnét 1829 tavaszán elbúcsúzott. Jánosiba (Gömörm.) ment. 1831 tavaszán leköszönt hivataláról és Pestre távozott egy nővel, ki hűtlen lett, és e miatt idegen művek fordítgatásával tengette tovább életét.
Somodi János szerint Sz. önmaga írta meg életrajzát «A szép asszony kocsisa» (Allegoria) cz. alatt a Helmeczy Jelenkorának Társalkodójába (1835-37.).
Munkája: Szeremlei remekei XXXII. papi beszédekben. Rozsnyó, 1840. (Somodi János alsó-szuhai lelkész adta ki a korán elhunyt Sz. ezen összegyűjtött egyházi beszédeit).
Uj M. Athenás 404. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.