bölcseleti doktor, apátkanonok, joglyceumi prodirektor, szül. 1831. márcz. 3. Szegszárdon (Tolnam.); a gymnasiumot Kalocsán, a jogi tanfolyamot Pozsonyban és Nagyváradon, a hittudományokat Pécsett végezte; 1850-ben vétetett fel a pécs-egyházmegyei papnövendékek közé és 1854-ben áldozópappá szenteltetett fel. Két évig mint segédlelkész Tevelen, Kurdon és Sombereken működött. 1855-ben bölcseleti doktorrá avatták; 1856. tanár lett a pécsi főgymnasiumnál, hol 1865-ig a mennyiségtant és természettant tanította. 1865-ben az ujólag megnyitott pécsi joglyceumhoz tanárnak neveztetett ki, hol 1867-ig a magyar alkotmány- és jogtörténelmet, statisztikát, ezen évtől kezdve pedig az egyházjogot és római jogot adta elő 1888-ig. 1874. a pécsi püspöki szentszék ülnöke lett, 1881. pápai kamarássá, 1882. zsinati vizsgálóvá, 1883. a püspöki lyceumban a jog- és államtudományi karnak igazgatójává, 1888. jún. 11. pécsi kanonokká neveztetett ki. 1887-ben a Szent-István-társulat a tudomány és irodalmi osztály tagjává választotta. 1888-ban pécsi székesegyházi plébános és a házassági kötelék védője lett. 1891. czímzetes apáttá, 1902. pápai praelátussá léptették elő. A harmadik osztályú vaskoronarend lovagja is volt. Meghalt 1903. okt. 7. Pécsett.
Czikke a pécsi kath. főgymnasium Programmjában (1860. A mennyiségtan kifejlődés-történetének rövid vázlata a legrégibb időtől korunkig); több czikket írt az egyházi lapokba.
Munkája: Egyházjog, különös tekintettel a magyar szent korona területének egyházi viszonyaira, valamint a keleti és protestáns egyházakra. Budapest, 1874. Két kötet, (A budapesti egyetem hittani kara által a Horváth-jutalommal koszorúzott mű. 2. jav. és bőv. kidás. Pécs, 1879., 3. jav. és bőv. kiadás. U. ott, 1883. Összesen négyezer példányban jelent meg).
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XV. 632., XVIII. 640. l.
M. Állam 1203. 228. sz.
Budapesti Hirlap 1903. 277. sz. és önéletrajzi adatok.