színművész, szül. 1804. márcz. 9. Hódmező-Vásárhelyt; iskolai tanulmányait félbeszakítva 1821-ben Debreczenbe ment és ott Udvarhelyi Miklós színtársulatánál szinész lett. Első szerepe Macskásy Bálint volt Dugonics Macskásy Juliánna cz. színművében; a siker fölbátorította és mindvégig nagy kedvvel játszott kisebb drámai szerepeket, noha hajlamai a dalmű felé vonták. Nemsokára alkalma lőn e hajlamát követhetni s a magyar dalmű egyik alapítója lett. Midőn 1824. Erdélyben Nagy Lázár megalakítá az első magyar dalszínésztársulatot, Sz. már mint tenor vagy bariton kezdett szerepelni; a Szevillai borbélyban mint Figaro oly nagy tetszésben részesült, hogy egyszerre a közönség kegyencze lett. Közelismerés szerint Lablache után első Figaro volt Európában. 1827-ben Kolozsvárt maga alakított dalműtársulatot és azzal vándorútra indult Magyarországba; októbertől Pesten is megfordult és ott a német színpadon is szerepelt; oly tetszés közt lépett föl a Figaro szerepében, hogy a német igazgató mindent elkövetett szerződtetésére, azonban siker nélkül. Társulata bukásával 1828-ban Nagyváradra ment; de mivel ott hasztalan várta Kolozsvárra visszahívását, Kassára szerződött és ott maradt 1835-ig; ekkor máj. többi társaival együtt ő is a budai társasághoz szegődött. A Figaro szerepen kívül még mint Dulcamara (Bájital) bírta a közönség osztatlan tetszését. Általában a víg dalművekben kitünő volt. 1837. a Nemzeti Színház tagja lett. Különösen Raimund műveiben volt kitünő. E színműveket, sok mással együtt, majd mind ő fordította, értvén és beszélvén németül, francziául és olaszul. E mellett a régibb dalműveket majd mind ő hozta színre. Első szerencsés librettofordítónk volt. 1838-ban már minden hangszert játszott kisebb nagyobb sikerrel és a zeneköltészet terén is kísérletet tett; igen sok magyar dallamot írt, még többet szerkesztett és hangszerelt. Az első magyar népszínműnek, a Szigligeti Szökött katonájának zenéjét is ő szerkesztette és utána többeket. Meghalt 1851. febr. 18. Pesten. Gyermekei közül kettő lépett a színészi pályára: Nelli, a vidék egyik legjelesebb énekesnője és Kálmán, a Nemzeti Színház tagja.
Czikkei az Athenaeumban (1838. II. Színháztárgyi vita), a Honművészben (1839. Válasz).
Munkái:
1. Cordelia. Igaz történeten épült szomorú daljáték 1 felv. ford., zenéjét írta Kreutzer. Kassa, 1829. (Magyar játékszíni Almanach).
2. A kőműves és lakatos. Mulatságos daljáték 3 felv. ford., muzsikáját írta Huber. U. ott, 1830.
3. Romani Felice, Az ismeretlen nő (La Straniera). Regényes daljáték 2 felv. Muzsikáját szerzé Bellini Vincze. Magyarra ford. U. ott, 1837. (Először 1838. jan. 6. a pesti Nemzeti Színházban).
Kéziratban fordított színművei: Auber, Fra Diavolo, dalmű 3 felv. (Budán, 1835. szept. 19.); Bellini, Norma, nagy daljáték 2 felv. (Pesten 1839. jan. 18.); Bellini, Montechi és Capuletti párt, nagy opera 4 felv. (Pesten, 1839. febr. 18.); Birch-Pfeiffer, Budavára visszavétele, vitézi játék 5 felv., magyarosítá (Kolozsvárt, 1834. máj. 24.); Friedrich, Márta vagy a richmondi vásár, zenéje Flotowtól (Pesten, 1848. júl. 11.); Herold, Zampa vagy a márvány hölgy, nagy daljáték 3 felv. írta Melesville (Budán 1836. nov. 3.); Hopp Frigyes, Ismeretség a városligetben, bohózat 3 felv. (zenéje Hopp Gyulától); Hebenstreit, Kobold, bohózat 2 felv. Jouy, Veszta szűze, nagy opera 3 felv., zenéje Spontinitől (Pesten, 1838. jún. 26.); Lebrun, Eleven holt házaspár, vígj. 1 felv., Mercadante, Eliza és Claudio, nagy daljáték 3 felv. (Budán, 1835. nov. 7.); Meissl Károly, Francziaországi tündér, vagy a rózsaszínmű lélek, vígj. dalokkal, tánczczal 2 felv., zenéje Müllertől. Pesten, 1837. decz. 3.); Meissl Károly, Fekete asszony, opera 3 felv., zenéje Müller Adolftól (Budán, 1836. júl. 30.); Raimund Ferd., Tündérvilági leány, vagy a paraszt mint dúsgazdag, tüneményes vígj. énekkel 3 felv., zenéje Drechslertől. (Pesten, 1838. jan. 1.); Raupach, Molnár és gyermeke, szomj. 5 felv. (Buda, 1833. szept. 12.); Rosser F., Asshorni bánya, melodr. 3. felv. (Debreczenben, 1835. okt. 10.); Told Xaver Ferencz, Kobold, regényes bohózat 2 felv. (Pesten, 1839. júl. 21.); Weber Mária Károly, Bűvös vadász. Irta Kind, nagy opera 4 felv. (Pesten, 1839. júl. 27.); Egy pohár pálinka (Az «Egy pohár víz» paródiája), bohózat 4 felv. Weil Fülöp után szabadon ford., zenéje Görgltől (Pesten, 1841. decz. 27.) sat.
Regélő Pesti Divatlap 1842. 47. sz.
Jelenkor. Encyclopaedia Pest, 1858. 93. l.
M. Hirlap 1851. 388. sz.
Ország Tükre 1863. 26. sz. arczk.
Szinházi Látcső 1863. 157., 158. sz.
Vasárnapi Ujság 1869. 46. sz. arczk.
Petrik, Bibliogr.
Bayer József, Nemzeti Játékszín története I., II. és M. Dráma története II.
Déryné Naplója II. kötet.
Abauj-Torna vármegye és Kassa. Bpest, 1896. 199. l. arczk. (Magyarország vármegyéi I.).
Ferenczi Zoltán, A kolozsvári színészet és szinház története. Kolozsvár, 1897.
Pallas Nagy Lexikona XV. 631. l.
Pesti Napló 1900. 18. sz.