családi nevén Örlősy, hirlapíró és szerkesztő, szül. 1845. ápr. 27. Máramaros-Szigeten; tanulmányait Szatmáron, Nagyváradon és jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. Aradon egy évi ügyvédsegédeskedés után a Podmaniczky Frigyes báró által szerkesztett Hazánk (1868-69.) belső dolgozótársa, majd a Fővárosi Lapok (ujdondásza), Reform, Nemzeti Hirlap s végre az Egyetért belső munkatársa lett; míg végre 1883. Lónyay János főispán Máramaros vármegye levéltárnokává nevezte ki. E hivatalos állásban mint tiszteletbeli főlevéltárnokra egyszersmind reá bízták a Máramarosi Lapokat, hogy azt a szabadelvű országos párt alapján szerkeszsze; ezen lapnak mutatványszáma 1883. decz. 12. jelent meg, 1884. jan. 1-től pedig rendesen vasárnaponként. 1884. aug., midőn a vármegye vezérférfiai ellen indított támadások megszűntek, a Máramarosi Lapok a Máramarossal Szépfaludi Ö. Ferencz és Vékony Antal szerkesztése alatt egyesült. 1887. jan. 1. szüksége levén újra a lap megindításának, a régi szerkesztő szerkesztésében jelent meg újra a Máramarosi Lapok politikai és társadalmi hetilap, s azt Sz. haláláig szerkesztette. A Szilágyi István-kör elnöke is volt. Meghalt 1906. júl. 26. Máramaros-Szigeten.
Első elbeszélése: Egy magyar költőnő, a Rózsaági Antal Gombostű cz. szépirodalmi lapjában jelent meg (1862); azóta igen sok elbeszélést és tárczát írt, saját lapján kívül, a következő hírlapokba: Hölgyfutár (1862. 93., 1863. 69., 70. sz.), Felvidék (1863-65), Családi kör (1863), Arad (1865), Képes Világ (1871), Figyelő (1871), Igazmondó (1877), Ország Tükre (1880. 195. l. Arany János), Arad és Vidéke (1880. 50., 63. sz.), Pesti Hirlap (1881. 5., 51., 1882. 70. sz.), Képes Családi Lapok (1881-85), Egyetértés (1888. 270. sz. Kik voltak Trefort Ágoston szülei), Vasárnapi Ujság (1901. 35. sz. Máramaros a zöld ország, 1905), Debreczeni Szinpad (1904. 1., 2. sz.), Uj Idők (1905. 33. sz. Egy elfeledett íróról: Balázs Sándorról). 1896. «Egy köröskörül» cz. tárczájával Aradon az Alföld szerkesztősége által kitűzött száz korona pályadíjat nyerte el.
Munkái:
1. Az apácza. Diderot után francziából ford. Pest, 1869.
2. A regény vége vígj. 1 felv. U. ott, 1871. (N. Színház Könyvtára 6.).
3. Egy rút hölgy története Irta Dincklage Campe bárónő. Ford. Bpest, 1873. (Gr. Teleki Gézával).
4. A temetőben. Regény. Irta About E. Francziából ford. U. ott, 1873.
5. A Máramarosi Lapok története. Irta: -i-cz. M.-Sziget, 1896.
6. Ugy a mint volt. Elbeszélések. U. ott, 1883. (Kazár Emil írt hozzá előszót. Ism. Egyetértés 110. sz.).
7. A jóslat. U. ott, 1900. (Monológok 85).
8. Menyasszony. Magánjelenet. U. ott, 1900. (Monológok 90.).
Kéziratban színművei: Szeráfina, színmű 5 felv. Sardou Viktor után ford. (Deák Farkassal. Először adták 1896. szept. 24. a pesti N. Színházban); A huszár kedvese, népszínmű 3 felv. dalokkal, zenéje Bognártól (először Kassán 1873. decz. 25); A régi és új, eredeti színmű 3 felv. (előszőr Máramaros-Szigeten 1889. szept. 23.).
Álneve: Rododendron.
Alföldi Hirlap 1889. 121. sz.
Petrik, Kőnyvészete.
Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XV. 614. l.
M. Könyvészet 1900.
Vasárnapi Ujság 1905. 46., 1906. 31. sz. arczk.
1906: Máramarosi Lapok 31. sz. Máramaros 31. sz., Budapesti Hirlap 204. sz.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.