született 1880. szept. 9. Dombóvárott (Tolnam.); a gymnasium három osztályát Kaposvárott, az V-VIII. osztályokat Pécsett (az V-től VIII-ig mint a cisztercita seminarium papnövendéke) végezte és minden osztályban ösztöndíjas volt. Érettségi után kilépett a papnevelőből és a budapesti egyetemre iratkozott be, hol a tanári szakot ösztöndíjjal végezte 1904-ben. Az önkéntesi évet 1905-ben leszolgálta. Szerkesztette 1902-ben a Dombóvár és Vidékét; 1907. a Kis Pajtás cz. képes gyermeklapot Budapesten, hol jelenleg nevelő.
Költeményeket írt az Ország-Világba, M. Államba stb.; czikkeket a M. Államba (1904. 3-6. 127. sz. Kőrösi Albin és a spanyol költők).
Munkái:
1. Szepessy László költeményei. Bpest, 1902. (Két kiadás. Ism. M. Állam 135., Kath. Hitvédelmi Folyóirat).
2. Csalogánydalok. U. ott, 1903. (Ism. Kath. Szemle, M. Szemle).
3. A vitéz huszár. Költői elbeszélés. U. ott, 1904-ben. (Népiratkák 228).
4. Hazafias Mária dalok. U. ott, 1907. (Ism. Alkotmány 282. sz.).
5. Hit és haza. U. ott, 1908. (Anthologia. Szavalókönyv. Ism. Budapesti Hirlap 286. sz. E kötet legelső verse a «Szent Erzsébet» cz. legenda, mely a kölni virágjáték-világverseny pályázatán, az első díjat nyerte: egy kölni és magyar czímerrel, a virágosztó szent Erzsébettel díszített aranytollat. A kölni virágjátékok Évkönyve közli a költeményt és Sz. arczképét).
6. Liliomok Lilioma. Mária dalok könyve. U. ott, 1909. (Ism. Budapesti Hirlap és Magyarország febr. 14.). Több száz egyházi éneke és dala van megzenésítve.
M. Állam 1902. 215-217., 1907. 120. sz.
M. Könyvészet 1902., 1906.
Ország-Világ 1908. 50. sz. arczk. és önéletrajzi adatok.