bölcseleti doktor, csanádi apát-kanonok, a m. tudom. Akadémia levelező-tagja, szül. 1843. jan. 21. Török-Becsén (Torontálm.), hol atyja jómódú gabonakereskedő volt, vagyonát azonban az 1848-49. rácz felkelők tönkre tették. Sz. középiskoláit Nagy-Becskereken, Szegeden és Temesvárt végezte s másokat tanítva tartotta fenn magát. Tanárainak: Horváth Cyrill, Somhegyi, Csaplár stb. buzdítására korán kezdett az irodalommal foglalkozni s V., VI. gymnasiumi tanuló korában tanulótársai közt megalapította a Reményvirágok cz. irodalmi társulatot; Szalay Ágoston pedig, ki rokona volt, a történetirodalmi gyűjtésre ösztönözte. 1860-ban Temesvárra ment növendékpapnak; itt a germanizálás ellensúlyozásául növendéktársaival megalapította a «Magyar gyakorló-iskolát.» 1866. pappá szenteltetvén, a délmagyarországi hegyvidéki bányatelepekre, Steierdorfra és Aninára küldetett káplánnak, hol az evangeliumot német, tót és cseh nyelven kellett hirdetnie. 1868. a magyar kormány kinevezte a nagy kikindai fő-elemi német iskolához igazgatónak és a reáliskolához a magyar nyelv és irodalom tanárának. 1869. a temesvári kir. főgymnasiumhoz a bölcselet és latin nyelv tanárává neveztetvén, Ormós Zsigmond főispán támogatásával Temesvár magyarosítására és a félmagyarországi történelmi és régiségtudományi társulat létrehozására használta fel idejét és befolyását. 1873-ban a Sissányi család által Török-Becsére hivatott meg lelkésznek. A m. tud. Akadémia 1882. jún. 1. levelező taggá választotta. 1883. Magyarország legújabb történetének magántanára lett a budapesti egyetemen; 1885. a belgrádi szerb tudós társaság tiszteletbeli tagja. 1898 máj. 20. idősb alapítványi kanonokságra lépett elő; a Bold. Szűz Máriáról nevezett ugrai apát, szentszéki tanácsos, a középiskolai hittanárok vizsgáló-bizottságának tagja, a Szent István-Társulat tudom. és Irodalmi osztályának, a M. Heraldikai és Genealogiai, úgyszintén a Bács-bodrogi s Békési Régiségtudományi és Művelődéstörténeti Társulatok igazgató választmányának tagja, a Délmagyarországi Tört. és Régiségtudom. Múzeumtársulat tiszteleti tagja és a délvidéki szépirodalmi «Arany János-Társaság» elnöke.
Czikkeit lásd: M. Tud. Akadémiai Almanach 1883., 1884. és következő évfolyamaiban.
Munkái:
1. Levelek egy kétkedőhöz. Írta Balmes J. magyarította. Szeged, 1865.
2. Cicero beszéde Manilius törvényjavaslata mellett. Tört., rég. és nyelvészeti magyarázó jegyzetekkel. Temesvár, 1870.
3. Észrevételek Temesvár physiognomiájának magyarosításához tört. és rég. alapon. U. ott, 1872.
4. Emlékkönyv. U. ott, 1873.
5. A tér és idő philosophiája. Bpest, 1875.
6. Torontáli őstelepek a Tisza mentén. Temesvár, 1877.
7. Nagy-Becskerek utczáinak és tereinek magyarosítása. Vonások a vidék és város történetéből. Nagy-Becskerek, 1879.
8. Száz év Dél-Magyarország újabb történetéből. 1779-től napjainkig. Tekintettel III. Károly és Mária-Terézia-korabeli előzményekre. A délmagyarországi vármegyék visszakapcsolásának százados évfordulójára. A délmagyarországi törvényhatóságok által 300 darab aranynyal jutalmazott mű. I. kötet, három füzet. Temesvár, 1882. Rézm. arczk. és 3 térképpel.
9. Egyházi beszéd a török-becsei róm. kath. iparos-társulat két zászlójának szentelése alkalmával... 1883. aug. 12. U. ott, 1882.
10. Gróf Niczky Kristóf életrajza. Pozsony 1885. (M. Helikon 57.).
11. A dunai hajóhadak története. Kiadja a m. tud. Akadémia történelmi bizottsága. Bpest, 1886.
12. A becskereki vár. U. ott, 1886. (Értekezések a tört. tud. köréből. XII. 10.).
13. Uti képek a művelt nyugatról. U. ott, 1890.
14. Oláhok költészete Délmagyarországon a mult században. U. ott, 1891. (Értekezések a tört. tud. köréből. XV. 2.).
15. A magyar nemzet küldetése. Egyházi beszéd Magyarország ezer éves fennállásának emlékünnepén... máj. 10. elmondotta. Temesvár, 1896.
16. A társadalom nemzeti feladatai Délmagyarországon. U. ott, 1897.
17. A csanádegy-házmegyei plébániák története. I. kötet. A csanádi egyházmegye története. I. rész. U. ott, 1898.
18. Krassó vármegye őshajdana. Bpest, 1900.
19. Bethlenfalvi Balássy Ferencz emlékezete. U. ott, 1904. (Emlékbeszédek XII. 5.).
20. Brocky Károly festőművész élete. Születésének századik évfordulójára. A művész arczképével és sírjának ábrájával. Temesvár 1907.
Szerkesztette a Történelmi Adattár cz. havi folyóiratot 1871. jan. 1-től 1873-ig. Temesvárt, 1873-74. Budapesten, Ortmayr (Ortvai) Tivadarral; a Torontál cz. vegyes tartalmú hetilapot 1879. júl. 24-től 1880. jún. 21-ig Nagy-Becskereken és szerkeszti a Szépirodalmi és Szépműtani Közleményeket 1907-től Szabolcska Mihálylyal.
Jegye: sz-y. (A Csanádban, Történelmi Adattárban, Temesi Lapokban és a Torontálban.)
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
Figyelő XVIII. 134. l.
M. Sion 1889. 781. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Torontáli Közlöny 1893. 119. sz.
Pallas Nagy Lexikona XV. 597. l. XVIII. 636., Pótlékkötet II. 1901. 663. l.
Berkeszi István. A temesvári könyvnyomdászat és hirlapirodalom története. Temesvár, 1900. 117., 120. l. arczk.
M. Könyvészet 1901., 1904.