ügyvéd; atyja Sz. Sámuel, marosszéki kir. adóigazgató (Rectificator) és táblabíró, szép birtokú székely primor volt. Sz. szül. 1813. Nyárad-Gálfalván; tanulmányait Kolozsvárt végezte; 1833. az erdélyi kir. táblánál ügyvédi oklevelet nyert. Az 1834. viharos erdélyi országgyűlésnek szorgalmas látogatója volt és arról kéziratban a vármegyékben elterjedt tudósítást szerkesztett, mint Kossuth Lajos Pozsonyban. E miatt üldözőbe vették s nem nyerhetett útlevelet külföldre, hol magát tanárrá akarta képezni. Falura vonult s egészen az irodalomnak kezdett élni. Átutazván Erdélyt, Vándor név alatt adta ki érdekes úti jegyzeteit a Nemzeti Társalkodóban, hová több beszélyt is írt, leginkább humorisztikus tartalommal. Irodalmi működése mellett részt vett a megyegyűlési vitákban is, s csakhamar az ellenzék egyik kitűnöbb szónoka lőn. Hirlapi működése emelte hirét, befolyását, de nem eszközölhette, hogy az 1841-42. erdélyi országgyűlésre követté választassék. Két megyében bukott meg, kijátszva saját pártja által, melynek nagyon is szabadelvű vezére volt. Ez mélyen sebzé a különben is súlyosan beteg férfiút, mihez járult még a csalódott szerelem, mik aztán sírba is vitték. Meghalt 1842. decz. 10. Kolozsvárt.
Költeményeket, beszélyeket és czikkeket írt még a Koszorúba (1840. költ.), a Nemzeti Társalkodóba (1841. II. Unio cz. czikksorozat, Széttekintés perfolyamunk mezején és jelesen a folyamodás- és ügyvédi meghivásról, czikksorozat), a Reménybe (1839. költ., elb. és Melyik jobb természet cz. vígj. 1felv., 1840-41.), a Regélő Pesti Divatlapba (1842. A molnárné cz. népdal).
Munkája: Szentiváni Mihály munkái. Kiadták Kemény Zsigmond és Kriza János. I. kötet. Kolozsvár, 1843. (Beszélyek. A II. kötet a hirdetés szerint tartalmazta volna: beszélyeit, verseit, vegyes dolgozatait és b. Kemény Zsigmondtól az elhunyt életrajzát).
Szerkesztette a Remény cz. Zsebkönyv 1841. és 42. II. és III. évfolyamát Kolozsvárt.
Regélő Pesti Divatlap. 1842. 102. r.
Erdélyi Hiradó 1843. 99. és k. sz.
Pesti Hirlap 1843. 206. sz.
Nemzeti Társalkodó 1844. 7. sz. (Kőváry L.).
Vasárnapi Ujság 1856. 45. sz. (Emlékoszlopa a kolozsvári temetőben).
Jelenkor, Encyclopaedia, Pest, 1858. 210. l.
Figyelő V. 1878. (Jakab Elek, Sz. költeményeiből).
Petrik, Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XV. 594. l.
Régi okiratok és levelek Tára. Debreczen 1906. (Szerk. Kardos Samu).