prémontrei csornai prépost, a m. tudom. Akadémia levelező, a Kisfaludy-Társaság rendes tagja, szül. 1798. júl. 8. Szombathelyt, hol a gymnasium hat osztályát végezte; 1814. felvétetvén a prémontreiek rendébe, a szigorú próbaévet, kivált gyenge melle miatt, alig birá eltűrni. A bölcseletet Csornán elvégezvén, a pesti központi papnevelőbe küldetett. Előljárói megszánván a folyvást betegeskedőt, haza vitték s a theologiai tanulmányoknak még hátra volt részét Csornán végezte. 1820. súlyos mellbetegségbe esett, de kiépült belőle. 1821. Keszthelyen lett a II. latin iskola tanárává. «1823-ban (folytatják autobiographiai jegyzetei) prépostja Gyöngyösy Pál józan ok nélkül kivette szeretett pályájából és Csornára vitte, hogy a mire semmi hivatása nem volt, pinczére, refektóriumra és inasokra ügyeljen; így émelygett el két esztendőt». 1825. visszakerült, mint III. iskolás tanár Keszthelyre, s itt orvosa tanácsát, hogy a zongora melletti sok ülés helyett inkább a szabadban sétáljon többet, követvén, felgerjedt benne a fűvészet iránti kedv, melyben mindvégig örömet talált. 1829. Szombathelyre került rhetorikát tanítani, s most szülei és testvérei társaságában tizenkét boldog évet töltött. A m. tudom. Akadémia 1838. szept. 7. levelező taggá választotta. 1840-ben az ekkor Szaniszló Ferencz által megindított «Religio és Nevelés» s «Fasciculi ecclesiastico-litterarii» cz. folyóiratoknak szerkesztésére segédül Pestre költözött, hol harmadfél évig a legmunkásabb részt vett a szerkesztésben. Ekkor a keszthelyi gymn. igazgatója lett, s e minőségben három évig szolgált. Utóbb Csornán prépostságbeli titkári hivatalt viselt. 1847. a Kisfaludy-társaság választotta tagjának. 1858-ban a szerzet csornai prépostjává választatott, hol 1860 febr. 2. meghalt.
Czikkei a Tudomány Tárban (1836-39.), az Athenaeumban és Figyelmezőben (1837-39. ford. és bírálatok); a szombathelyi főgymnasium Értesítőjében (1852. A római és görög classikusok tanulásáról); az Új M. Múzeumban (1851-52): I. Töredék Tacitus Évkönyveiből, 1853. I. Néhány fejezet Quintiliánból, 1856. I. Az Aetna növényföldrajzi tekintetben, Philippi után, Költész); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (1863. Növényvándorlásról). Wierzbicki és Houtter-rel írta Keszthely flóráját és Reichenbach Iconographiájához adalékokat adott.
Munkái:
1. C. Julius Caesar munkái. I. k. A gallus háborúról nyolcz könyv. II. A polgári, alexandriai, afrikai és hispániai háborúról. Ford. Buda, 1839. (Római Classikusok magyar fordításban. Kiadja a m. tudós Társaság III., IV.).
2. Tacitus Agricolája. Ford. és vele a Kisfaludy-társaságba jún. 26. 1847. beköszöntött. U. ott, 1847.
3. Marcus Fabius Quintillianus utasítása az ékesszólásról. Ford. Eger, 1856. (Széptani Remekírók, kiadja a Kisfaludy-társaság III.).
4. A szentek tudománya, vagy útmutatás a tökéletes életre. Magyarította Neumayr után. Szombathely, 1857.
5. A keresztény tudománynak rövid foglalatja, oktatások- és imádságokban. Neumayr után magyarította. U. ott, 1857.
6. Szalézi Szent Ferencz, Philothea, vagy útmutatás az istenes életre. Franczia újabb kiadás után magyarosította. U. ott, 1858.
Ujabbkori Ismeretek Tára VI. 280. l.
Ferenczy és Danielik, M. Irók. I. 446., II. 418. l.
1860: Győri Közlöny 20. sz., Budapesti Hirlap I. 55. sz.
Akadémiai Almanach 1863. 303. l.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XV. 571. l.
Vasvármegye (Magyarország vármegyéi) 323., 336. l.
Akadémiai Értesítő 1906. 529. l.