orvosdoktor, szülészmester, műtő és egyetemi magántanár, szül. 1850. Nagy-Abonyban; orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, hol 1874. orvosdoktorrá, majd sebészdoktorrá és szülészmesterré avatták. Ezután négy évig a sz. Rókus-kórház sebészeti osztályán mint segéd- és alorvos volt alkalmazásban, 1879. pedig Kovács József tanár klinikáján műtőnövendék, majd második és első tanársegéd lett, összesen nyolcz évet töltve a tanszék mellett. 1888. a sebészi eszköz- és köttan magántanárává képesíttetett. 1892. a fő- és székváros szegényházának műtőorvosa lett.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1884., 1886.), a Gyógyászatban, melynek főmunkatársa (1886-87. sat.), az Orvosi mentés Kézikönyvében. (Bpest, 1891). Czikkei németül is megjelentek.
Munkája: Az álképletek kórismézése. Bpest., 1885. (2. átnézett kiadás. U. ott, 1893.).
Szerkesztette a Honvédorvost.
Hőgyes Emlékkönyve. Bpest, 1896. 800. l.
Pallas Nagy Lexikona XV. 571. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.