kath. plébános, szül. 1830. okt. 6. Nagy-Mizdón (Vasm.); tanulmányait Szombathelyt, Székesfejérvárt és Győrben végezte. A szbadságharcz alatt honvéd volt; azután a VIII. gymn. osztályból a pécsi papnövendékek közé fölvétetett. Misés pap lett 1854. aug. 24. Tíz évi káplánkodás után 1864. Nakon (Tolnam.) lett plébános, 1874-ben Regölyben (Tolnam.). Vallásos buzgalmában a kegyhelyeket kereste fel megfordult két ízben Lourdesben; volt a Szentföldön, Rómában, Lorettóban, Paray le Monialban, Mária-Cellben s e helyek történetét népies füzetkékben bocsátotta közre. Pápai t. káplán volt. Regölyön árvaházat létesített. Meghalt 1908. febr. 18. Regölyön.
Költeményei Menyei név alatt a Kath. Lapokban, a Családi Lapokban és Tanodai Lapokban; egyházi beszédei a Pátkai gyűjteményében vannak.
Munkái:
1. Szenvedéshelyek. Bőjti elmélkedések... Pécs. 1861. (2. kiadás. Bpest, 1882.).
2. Szellemi fegyver. Missiók- s más rendkívüli alkalmakra szánt egyházi beszédek. I. kötet. Pest, 1962.
3. Gyász-miseénekek. Énekhangjegyekre alkalmazta és orgona kísérettel ellátta Kaposi György. Eger, 1876.
4. Emlékkönyv a lourdesi magyar zarándoklatról 1881-ben... 1882 (Wajdits Györgygyel.).
5. Assisi vagyis szerafi szent Ferencz viselt dolgai. Nagy-Kanizsa, 1882. (A Szent Család Kis Könyvtára. IV. U. ott, 1894.).
6. Róma, vagyis az örökváros nevezetességei. Bpest, 1883.
7. Szent József tisztelete. Elmélkedések... 2. kiadás. Nagy-Kanizsa, 1884. (4. bővített kiadás: A szent család imakönyve. U. ott, 1893. Ism. Kath. Szemle. Újabb kiadása. Bpest, 1895., 6. k. 1902., 7. kiadás. Pécs, 1905).
8. Énektár... 1888. (Ism. Szépirod. Kert 24. sz.)
9. Loretom, vagyis Szűz Mária nazareti háza Loretomban. 2. bőv. kiadás. Nagy-Kanizsa, 1894. (A Szent Család Kis Könyvtára III.).
10. A Szenvedő lelkek könyve. A hátrahagyottak vigasztalására és oktatására. Bpest, 1893. (A «Szent Család» naptárból).
11. Palestina, vagyis a Szentföld leírása kereszt. szempontból. U. ott, (1896?)
12. Mennyei hangok. Himnuszok, szent énekek... U. ott, 1897.
13. Hunnia ezredéves öröme. Mária országának szent helyei és a magyar nemzet szentjei. A történelem alapján. Egyházi naptárral. U. ott, 1897.
14. Szent lélek galambja, vagyis a bérmálás szentsége. Pécs, 1900.
15. Ki és mi a nazarenus? Bpest, (1902?).
Szerkesztette Wajdits Gyulával a Szent Család Naptárát 1884-től névtelenül.
Brüsztle, Recensio III. 897. l.
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
Magyar Sion 1892. 712. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Ambrus József, Paphonvédek Albuma. Nagy-Kikinda. 1892. 129. l.
M. Állam 1893. 207. sz.
M. Könyvészet 1902., 1905.
Alkotmány 1908. 49. sz.