orvosdoktor, városi és uradalmi orvos, Széll Farkas nyug. kir. tanácselnök testvéröcscse, szül. 1850. ápr. 2. Hódmező-Vásárhelyen; orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, hol a fővárosi tiszti főorvosi hivatalnál nyert alkalmazást. 1876. a belga király a brüsszeli közegészségi kiállítás alkalmával érdeméremmel tűntette ki. 1877. a mezőtelegdi körorvosi állást foglalta el. 1881. Gyoma városa tiszti főorvosának választotta, hol 1881. nov. 20. meghalt.
Czikke a Gyógyászatban (1873. A járványos hányszékelés esetei, hánygyökérrel és kinallal kezelve sat.); a Pesti Napló közegészségi rovatát hosszabb ideig vezette; az Orvosi Szemlénél szakreferens volt.
Munkái:
1. Utmutató a hugyvizsgálatra különös tekintettel a húgykészülék bántalmaira. Irta: Ultzmann Róbert. Ford. Bpest, 1875. két fametszettel és 28 táblás atlasszal. (M. Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára XXIII.).
2. Életmentés és egészségtan. Elemi népiskolák számára. Pályamű. A közoktatási miniszterium által 333 aranynyal koszorúzva. U. ott, 1894. (Bővebb kiadás. U. ott, 1885. átdolg. Csapody István; még nyolcz kiadás. U. ott, 1898-1905. és átdolg. Kovách Aladár. U. ott 1906-1907. két kiadás).
A vér vegyelemzéséről cz. pályaművét az orvosok és természetvizsgálóknak előpataki nagygyűlésén 1875. nyújtotta be. Szerkesztette a Közegészségügyi Lapokat 1875-től 1877-ig Budapesten.
Szinnyei Könyvészete.
Pesti Hirlap 1884. 76. sz.
Budapesti Közlöny 1884. 58. sz.
Vasárnapi Ujság 1888. 44. sz. arczk. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól és gyászjlentés.