ügyvéd, közjegyző és volt országgyűlési képviselő, Sz. Sámuel ref. lelkész és nagybesenyői Bessenyey Anna fia, szül. 1845. szept. 14. Hódmező-Vásárhelyt; tanulmányait ugyanott, majd a pesti egyetemen és a nagyváradi jogakadémián végezte. Itt Teleszky István ügyvédi irodájában volt gyakorlaton. Az ügyvédi oklevelet 1868. márcz. szerezte meg s egy évig Makón ügyvédkedett. 1867. Csanádmegyénél tiszteletbeli aljegyző, 1869. első aljegyző, 1870. főjegyző lett és e hivatalát 1876-ig viselte. Ekkor ügyvédi irodát nyitott Makón, azonban folytatta a közigazgatás minden ágában működését, a megyénél folytonosan tagja volt a közigazgatási bizottságnak, az állandó választmánynak alelnöke. Makó városánál az iskolaszéknek közel 20 évig elnöke volt; a ref. egyháznál presbyteri, egyházmegyei, főjegyzői, tanácsadói s egyházkerületi képviselői tisztet viselt. Az aradi és csanádi egyesült vasutak kezdeményezésében és létesítésében részt vett s annak jogtanácsosa volt. A képviselőháznak 1887-ban lett először tagja, azután a nagylaki (Csanádm.) kerületet mint szabadelvűpárti képviselte. 1892-ig. Ekkor szegedi kir. közjegyzőnek nevezték ki. Meghalt 1903. jún. 4. Buziáson.
Költeményeket írt a 60-as évek elején a Vasárnapi Ujságba, a Hölgyfutárba (1864. II. 14., 21. sz.); czikke a Balaton-Füredi Naplóban (1861. 16. sz. Emlékbeszéd Petőfi Sándor felett Marosvásárhelyt); Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Alapította és szerkesztette Csanádmegyében az első hirlapot, a Maros cz. hetenként kétszer megjelent politikai lapot) 1870. okt. 2-tól 1872, végéig és 1878-tól ismét Makón.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 321. l.
Budapesti Hirlap 1903. 152. sz.
Vasárnapi Ujság 1903. 23. sz. (Nekr.)
M. Nemzetségi Zsebkönyv II. rész. Nemesi családok I. kötet. Bpest, 1905. 567. l.