kir. tanácsos, a kassa-oderbergi vasút főfelügyelője és kereskedelmi szakosztályának főnöke, szül. 1850. márcz. 18. Bács-Cservenkán, hol atyja néptanító volt; 1861-ben atyja elhalálozása után Pestre került; itt elvégezte a főreáliskolát Ney Ferencz vezetése alatt, ki a felsőbb osztályokban az irodalomtörténetet tanította; ennek előadásai sokat hatottak reá s a magyar és német nyelvet egyaránt bírván, korán kezdett irogatni; így már tanuló korában lefordította Komocsynak Egressy Gábor halálára írt költeményét németre. 1867-ben Budán a József műegyetemen kezdte meg mérnöki tanulmányait. 1870-73-ban vidéken nevelősködött. 1874-ben a tiszavidéki vasutpálya- és gépészeti igazgatóságnál nyert alkalmazást; honét 1875. márcz. a kassa-oderbergi vasut szolgálatába lépett, hol jelenleg is működik. 1884-ben a díjszabási osztály helyettes főnöke, néhány évvel később az ügyosztály vezetője lett és 1901 óta áll a kassa-oderbergi vasút kereskedelmi szakosztályának az élén. 1905-ben a király királyi tanácsosi czímmel tüntette ki.
Költőink műveit fordította németre a fővárosi lapokba (Pester Nachrichten 1865., Ung. Ill. Zeitung 1870-71.). Arany költeményei közül többet lefordított a Pester- és Neues Pester Journalba 1879-81.; sokat lefordított Petőfi, Tompa, Lévay, Gyulai verseiből; egyidejűleg magyarul is közölt műfordításokat német és franczia költőkből (Heine, Goethe, Lenau, Hamerling sat.) a Pesti Hölgydivatlapban, később a Budapesti Bazárban, a Fővárosi Lapokban és a Magyarország és a Nagyvilágban (1870-80.). Megjelent tőle Gauthier Theophilnek A magányos király cz. regénye a Fővárosi Lapokban (1870-71.). Mint hirlapíró állandó munkatársa volt 1875-89-ig az Ung. Lloyd, Neues Politisches Volksblatt, Pesti Hirlap, Budapesti Hirlap, Polit. Volksblatt és Neues Politisches Volksblatt cz. hírlapoknak, leginkább a nemzeti- és népszínházi előadásokról írt; az Ország-Világban (1892 Lenau költ. ford.); a Pesti Hirlapnál 1880-ban a közgazdasági rovatot szerkesztette és tárczákat írt. A díjszabási értekezletekre történt kiküldetése alkalmával tárczákat írt Berlinből, Drezdából, Münchenből és Prágából a Magyarországba, Egyetértésbe, a Fővárosi Lapokba (1879. A müncheni műtárlatról) és a Budapesti Hírlapba. A 80-as évektől kezdve vasúti szakczikkei jelentek meg a szaklapokban és forgalmi politikai vezérczikkei a napilapokban. Az Abauj-Torna vármegye és Kassa cz. Monographiában (Magyarország vármegyéi) 1896-ban az oderbergi vasútra vonatkozó részt írta.
Munkái:
1. Lélekcsere. Regény. Gauthier Theophile után francziából ford. Bpest, 1877. (Olcsó Könyvtár 29).
2. A vasúti díjszabások és a tarifa politika alapelemei. U. ott, 1908. (Közlekedési Szakkönyvtár 5.).
Álnevei és jegyei: Giulio, Gyula, g., gy., sz-a és -a.
Kiszlingstein Könyvészete.
Budapesti Hirlap 1902. 218. sz., 1905. 322. sz.
M. Állam 1908. 87. sz. és önéletrajzi adatok.