bölcseleti és orvosdoktor, szül. 1783. szept. 22. Nagy-Szőllősön (Ugocsam.); a gymnasium hat osztályát M.-Szigeten, Nagy-Károlyban, a bölcseletet Egerben végezte. Ekkor beállott a kegyes tanító-rendbe és két év mulva Temesvárt tanárkodott öt évig. 1804. bölcseleti doktor lett Pesten. 1806. a rendből kilépett és Bécsben orvostudományokat hallgatott. 1813. jan. 19. tett doktorátust. 1813. végén orosz szolgálatba lépett és mint katona-orvos 2000 rubel évi fizetéssel 1814. márcz. 26. Bécsből Párisba utazott; azon év szept. 24. az orosz sereggel Szent-Pétervárra ment, hol 1815. ápr. 28. meghalt 32. évében. A franczia tudós-társaság tagja és a becsületrend vitéze volt.
Munkái:
1. Ode ad Ilustr. celeb ac doct. Jo. Val. nobilem ab Hildebrand... Vindobonae, 1811.
2. Dissertatio inaug. medica in propulsandis morbis quid naturae virtus artis praesidia quid valeant sive celebris illa sententia: natura morborum medicatrix quantum in se veri complectatur. U. ott, 1813.
M. Kurir 1815. I. 52. sz. 32. sz. Melléklete. (Latin epitaphiumát is közli).
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Bibliogr.