apát-kanonok és főesperes, szül. 1779. szept. 15. Érsekujvárt; 1798. a pozsonyi papnevelőben hallgatta az első évi bölcseletet, ugyanitt végezte a theologiát is 1802-ig, a midőn Nagyszombatba ment. 1803. pappá szenteltetett; azon év okt. 12-től 1804. jan. 15-ig káplán volt Szent-Endrén, azután 1807. okt. 8-ig Léván; ekkor Sárvárra küldték hasonló minőségben. 1808. máj. 16. elnyerte a lévai plébániát s 1822. nov. 1. a lévai kerület alesperesévé neveztetett ki. 1832. decz. 30. lett az esztergomi káptalan tagja, a hol 1840. jún. 12. komáromi alesperessé lépett elő. 1841-ig a papnevelő birtokainak felügyelője volt. 1842. a B. Szűzről nevezett szászvári apátságot nyerte el. Mint plébános évenként két szegény iskolás fiút neveltetett, többeket pedig szállással és élelemmel segített. A lévai gymnasiumra 300, a nemzeti iskolákra 200 frtnyi alapítványt tett. 1817. plébániájának templomára 500 frtot költött s a lévai kálváriát is saját költségén állíttatta fel. Meghalt 1843. febr. 10. Esztergomban.
Munkája: Szent Istvánnapi dicsbeszéd Budán 1839. aug. 20. Buda, 1839. (Kézirata az esztergomi főegyházmegye könyvtárában. Ism. Egyházi Tudósítások 1843. 9. sz.).
Egyházi Tudósítások 1843. 9. sz.
Némethy Lajos, Dicsbeszédek. Bpest, 1881. 36. l.
Zelliger Alajos. Esztergom-Vármegyei irók. Bpest, 1888. 220. l.
Kollányi Ferencz. Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 453. l.