megyei levéltárnok, szül. 1825 márcz. 1. Debreczenben, hol a ref. kollegiumban tanult; a joggyakorlatot Miskolczon és Pesten végezte. Jurátus volt Szemere Bertalan mellett a pozsonyi országgyűlésen. 1847. ügyvédi oklevelet nyert. A pozsonyi országgyűlésen az ifjúság elnöke volt. Pozsonyból Kolozsvárra küldték, hogy az 1848. eszmék mellett propagálást csináljon; itt ismerkedett meg br. Wesselényi Miklóssal, gr. Teleki Józseffel és Sándorral. A szabadságharcz ideje alatt előbb fogalmazó volt Szemere miniszteriumában, majd a hadseregben honvéd-századossá küzdötte fel magát. Az elnyomás ideje alatt Pesten költeményeket, beszélyeket, regényt és publicistikai dolgozatokat írt a hirlapokba és a Pesti Napló munkatársa volt. 1855-től egy ideig Bécsben élt, mint az ott kiadott Magyar Sajtó munkatársa; az 50-es és 60-as évek írói csoportjának egyik jellemző alakja és élemedett korában Pest vármegye levéltárnoka volt; ekkor leginkább történeti adatok közzétételével foglalkozott. Meghalt 1895. szept. 16. Budapesten.
Költeményei, czikkei sat. a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Életképek (VIII. 1847. költ. és Irói tulajdon), Pesti Divatlap (1848. Országgyűlési tárogató, Bécs, márcz. 14.), Budapesti Divatlap (1848), Nemzetőr (1848), Pesti Röpívek (1850. humor. czikk), Pesti Napló (1850. 123., 124., 126. levelek, 1852. 721-734. Shakespeare, Gervinus után, 1858. 15. sz. czikk, 1888. 53. A czigányok, 1888. 82. Erkel Ferencz), Hölgyfutár (1851-52., 1857-58. 1. sz. Irodalmi szemle az amerikai sajtóról, költ. és czikkek, 1858. 294. Petőfi Debreczenben), Losonczi Phönix (1851. költ.), Értesítő (1852. költ. és ism.), Szikszói Enyhlapok (1853. költ.), Divatcsarnok (1853. költ.), Müller Gy. nagy Naptára (1854., 1856. költ.), M. Thalia (1853. Shakespeare), Szépirodalmi Lapok (1853. Színi kritika), M. Sajtó (1853. 42., 58., 70., költ., 1856. 5., 46. költ, 133. Magyar színészek Bécsben, 193. költ., 1858., összesen 300 czikk), Szépirodalmi Közlöny (1857-58. költ., a lap segédszerkesztője), Délibáb Naptár (1857. költ.), Nővilág (1857-58. költ., tárczalevelek, czikkek), Vasárnapi Ujság (1857. A biztosításról, Kazinczy Ferencz, 1860. gróf Nákóné és czigányai, Régi jó táblabirák, Földvári Gábor, Liszt Ferenczről, Szigligeti és a budai társaság); Remény (1858. költ.), Népujság (1860. költ.), Pesti Hirlap (1880. 141 Pestmegye és Széchényi István, 162. Kossuth László, 1883. 138. Királyunk első magyar beszéde, 1886. 40. Honalapítás és a nemzetiségek, 77. Pest vármegye bandériuma száz év előtt, 1887. 100. Székely Imre), Függetlenség (1882. 289. Petőfi és a bor), Budapesti Hirlap (1884. 328. levele gróf Teleki Sándorhoz) Egyetértés (1886. 85. Kossuth és a parlamentarizmus, 133. Néhány vonás Deák Ferencz életéből, 152., 153. sz. Kohányi ünnep); az Egyetemes Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Üdvözlő beszéd «Kossuth Lajoshoz». (Pozsony, mártius 13. 1848). Rögtönözve. Hely n.
2. Megyerendszer-e vagy központosítás?... 1848.
3. Liliputfalvi Liliputi Tóbiás. Regény. Pest, 1850. (Különnyomat a P. Naplóból).
4. Szeszélydalok. U. ott, 1853.
5. Kalárisok. U. ott, 1853. (Versek).
6. Egy év története. (Az 1857. év) U. ott, (1500 példányban nyomatott. Prottmann lefoglalta; Sz. csak egy példányt menthetett meg és azt Deák Ferencznek adta).
7. Kármán és M... grófné levelei. Kiadja... U. ott, 1860.
8. A szeszélyes hölgy. Irta Flygare-Carlén Emilia. Ford. U. ott, 1862-63. Hat kötet.
9. Hortenzia királynő. Napoleoni életkép. Irta Mühlbach Luiza. Ford. U. ott, 1863. Két kötet.
10. Sit ut sunt aut non sint. Röpirat a közigazgatásról. Bpest, 1876.
11. Magyarország meddő gazdaságának hogyan kell hasznát venni. Az osztrák és magyar tengerpart történelmi rövid rajzával. Zeh János Eberhard könyvárusnál a régi Weinmarkton 1784. Gróf Szapáry Jánostól. Magyar nyelven kiadta. U. ott, 1878.
12. Jún. 7. (helyesebben aug. 7.) legfelsőbb kézirat és Tisza Kálmán. U. ott, 1886.
13. Magyar Játékszín. A nemzeti színház félszázados ünnepélye alkalmából. U. ott, 1886. (Ism. Egyetértés 1887. 270. sz., Egyet. Philol. Közlöny 1888).
14. Kossuth fogsága és Pest vármegye rendei. U. ott, 1895. Hasonmással.
Írt egy drámát is: Kármán és Fanni, mely nem került színre.
Szerkesztette a Magyar Világ cz. politikai napilapot 1865. decz. 12-től 1866. decz. 30-ig Pesten.
Arczképe: kőnyomat Barabástól (az Arczkép-Albumban. Pest. 1855).
Arczkép-Album I. 1855. 69. l. kőny. arczk.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók. Pest, 1856. 542. l.
Magyarország és a Nagyvilág 1866. 5. sz. arczk.
Szinnyei Repertóriuma. Történelem I. II.
Lauka Gusztáv, Multról a jelennek. Bpest, 1879. 98. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
1895: Pesti Napló 253., 254., 257. sz. (Porzó, "Sekszpir Jóska"). Torontál 213. sz. (Lauka), Vasárnapi Ujság 38. sz. (Nekr.), 40. sz. arczk., Magyar Hirlap 254., Fővárosi Lapok 255., Pesti Hirlap 255. sz.
A Hét 1895. 38. sz. (Tóth Béla).
Pallas Nagy Lexikona XV. 518. l. és önéletrajzi adatok.