megyei levéltárnok és hírlapíró, Sener Ferencz, bpesti belvárosi tanító és Gyimóthy Klára fia, szül. 1859. febr. 7. Szekszárdon (Tolnam.); iskoláit Pécsett végezte; a bölcseletet és pár évi jogi tanfolyamot a budapesti egyetemen hallgatta. Kezdetben a fővárosban működött mint írnok a bpesti közalapítványi ügyigazgatóságnál és egyes hírlapoknál, különösen a Pesti Hírlapnál; 1883-tól pedig a Szekszárd és Vidéke cz. lap főmunkatársa volt. 1889-ben Sener családi nevét Székelyre változtatta. 1895-ben Tolna vármegye főlevéltárnokának nevezte ki a főispán s egyik főérdeme, hogy a gazdag megyei levéltárat rendezte; a báró Augusz-féle levéltárat szintén ő rendezte. Jegyzője volt a tolnavármegyei múzeum egyletnek; szerkesztette 1903-tól a megyei hivatalos lapot és helyettes szerkesztője volt a Tolnavármegye cz. politikai lapnak. A megyei múzeum-egyletnek titkára és a kaszinónak jegyzője volt. Meghalt 1904. ápr. 7. Szekszárdon.
A vidék lapjaiban sok vezérczikket, elbeszélést és aesthetikai tanulmányt írt; a pécsi nemzeti casino «Széchényi és Deák»-féle pályázatain történelmi elbeszélésével és kritikai dolgozatával pályadíjat nyert. Czikke a Garay-Albumban (1898. Garay János és a Csapó-család), a Tolnavármegyében érdekes visszaemlékezéseket közölt a vármegye multjából, különösen az 1848. eseményekről. Irodalmilag feldolgozta és ismertette Mészáros Lázár, volt hadügyminiszter, száznál több levelét, melyeket Perczel Miklós ajándékozott a vármegyei múzeumnak. Bezerédj Pál megbízásából megírta a selyemtenyésztés történetét.
Munkája: Történelmi vázlatok... (Essayszerű történelmi rajzok és forrástanulmányok).
A Tolnavármegye még több munkáját sorolja fel, melyek önállóan jelentek meg, ú. m. a Széchényi nemzetségről, Széchényiekről, Dátai apátságról és Szekzard vagy Szegszárd; ezek könyvészeti leírását azonban nem találtam. Szerkesztette a Garay János Nagy Képes Naptárát 1893-ra és 1900-1902-re és A tolnavármegyei múzeum-egylet Évkönyvét 1902. Szekszárdon (Hauch Bélával).
Álnevei: Kospallagi Ambrus és Mihaszna András.
Magyarország névváltoztatásai. Bpest. 1895. 211. l. 1904: Magyarország 85. sz., Budapesti Hirlap 99. sz., Pesti Hirlap 99. sz., Tolnavármegye 15. sz.
A m. n. múzeumi könyvtár példányáról és önéletrajzi adatok.