orvosdoktor, egyetemi rendk. tanár, Sz. Bertalan festőművész fia, szül. 1864. jún. 5. Pesten; iskoláit a budapesti piaristagymnasiumban végezte; egyetemi tanulmányainak befejezése után Bpesten kapott orvosdoktori oklevelet. Bejárta Németország több egyetemét és volt Londonban is főleg a tüdőbetegek számára való tanulmányozása czéljából. 1886. Hőgyes Endre tanársegéde s annak halála után 1906-ban a budapesti Pasteur-intézet és Pasteur-kórház igazgatója. Főtitkára a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatnak.
Az Orvosi Hetilapnak 1889-től belmunkatársa, 1905 óta pedig szerkesztője, számos czikke jelent meg a lapban; úgyszintén a Természettudományi Közlönyben és a Math. és természettudományi Értesítőben; czikkei részben németül is megjelentek a külföldi szaklapokban.
Munkái:
1. A tüdővész gyógytana. Bpest, 1894.
2. Vizsgálatok a vér úgynevezett bacterium ölő hatását illetőleg. U. ott, 1896. (M. Orvosi Archivum. A budapesti kir. orvosegylet által Balassa-díjjal jutalmazott pályamunka).
3. A vérsavótherapia. A m. tudom. Akadémia által a Rózsay-alapból jutalmazott munka. U. ott, 1898. (M. Orvosi Archivum).
4. A tüdőgümőkór prognosisa. U. ott, 1903. (Klinikai Füzetek).
5. A hörgök, a tüdő és a mellhártya betegségéinek orvoslása. U. ott, 1903. (Therapia III.).
6. Kórélettan. Írta Krell Ludolf, ford. U. ott, 1907.
M. Könyvészet 1903.
Pallas Nagy Lexikona. II. Pótlékkötet 1904. 653. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.