bölcseleti doktor, evang. superintendens, a m. tudom. Akadémia tiszteleti, és a Kisfaludy-Társaság rendes tagja, szül. 1809. febr. 2. Orosházán, hol atyja sok gyermekkel megáldott timármester volt; Mezőberényben végezte a gymnasium hat osztályát; 1826. felsőbb tanulmányokra Sopronba ment és ott három év alatt a bölcseletet és theologiát tanulta. A «Magyar társaság»-nak, hol Kis János a szónoki rögtönzésben gyakorolta, lelkes tagja volt. Tanulmányait végezve letette a papi vizsgálatot; 1830-tól nevelő volt a rudnai Nikolics szerb családnál és növendékeivel két évet Karlóczán (hol Nikos görög paptól a hellén és a szerb nyelvet megtanulta), kettőt Pesten, egyet Eperjesen töltött a törvénytudomány tanulásával; egyúttal a magyar nyelv és irodalomból adott leczkéket az ifjúságnak. Ez idő alatt kezdett fordítgatni szerbből. 1835 tavaszán Berlinbe ment, hol bölcseletet és theologiát hallgatva egy évet töltött és bölcselet doktori oklevet nyert. Miután Németország, Hollandia és Angolország vidékeit beutazta, 1836-ban hazájába visszatért és egyelőre nevelői állását a Nikolits családnál ismét elfoglalta. Közben megkezdett irodalmi foglalkozását is folytatta. 1836. szept. 10. a m. tudom. Akadémia levelező tagjának választotta (1870. máj. 25. lett tiszteleti tag); a Kisfaludy-társaságnak 1838. nov. 25. lett rendes tagja. 1836. a pesti magyar ev. egyház első papjának választották. A kis egyház, melynek eleintén egész évi anyakönyvi bejegyzései egy oldalt sem töltöttek meg, gyakorlati teendőivel eléggé nem foglalkoztatta, ezért egész figyelmét az egyházi szónoklatra fordította; fényes hitszónoki híre csakhamar elterjedt az országban, úgy hogy, mint Albachot a protestánsok, Székácsot a katholikusok tömegesen hallgatták. Midőn a 40-es évek elején Zay Károly gróf a két protestáns felekezet unióját, Fáy András pedig egy Pesten felállítandó egyesült protestáns főiskola eszméjét hozták szőnyegre, Kossuth pedig a két eszme érlelésére a «Pesti Hirlap»-ban egy protestáns egyházi és iskolai lap megindítását hozta javaslatba, a vállalat megindítására Sz.-ot és Török Pál pesti ref. hitszónokokat szólították fel, a kik 1842. ápr. 3. a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapot meg is indították. Sz. ezentúl munkásságát egészen az egyház szolgálatának szentelte; a lapot azonban 1848. decz. 13.: «A haza veszélyben van»! nyilatkozattal megszüntették. A szabadságharcz után Sz. katonai törvényszék elé állíttatott és megmentését német lelkésztársa jó szolgálatainak köszönhette. Szelleme volt irány- és mérvadó az elemi iskolák (négy osztálylyal a fiúk és hat osztálylyal a leányok számára), egy teljes főgymnasium példányszerű berendezése 14 rendes tanárral s ez intézetek, valamint a papi hivatalok kényelmes elhelyezésére egy nagy épület emelése, s végre a szláv községnek végkielégítése és különválasztása létrehozatala körül. A pátensügyi küzdelemben hazafiasan viselte magát. 1860. júl. 17. a Bányakerület közgyűlésében evang. szuperintendensének választotta. Ő felsége kir. tanácsossá nevezte ki és a Lipót-rendjellel díszítette fel. 1865-68. országgyűlési képviselő volt és többször felszólalt a protestánsok ügyében. Meghalt 1876. júl. 29. Budapesten. A m. tudom. Akadémiában 1878. júl. 1. Ballagi Mór tartott fölötte emlékbeszédet. Síremlékét a kerepesi-úti temetőben 1877. okt. 31. leplezték le, midőn veje Győri Vilmos tartott gyászbeszédet.
Költeményeket írt a Bajza Aurorájába (1834-37), az Athenaeumba (1837-40), az Emlénybe (1841), a Budapesti Árvízkönyvbe (II. 1839), a Nemzeti Almanachba (1841), a M. Tud. Társaság Évkönyvébe (1842-től), a Pesti Divatlapba (1844-48), a Nemzetőrbe (1848), a Losonczi Phőnix (1851), Remény (1851), Szikszói Enyhlapok (1853) és Részvét Könyve cz. albumokba; a Divatcsarnokba (1859), a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (III. A szatiráról, VI. Ion, Plato beszélgetései közül, Hogy lehet könnyen meggazdagodni, satira, Uj F. II. Uj Biblia, IX., X. Horatius ódái, XI. Goethe velenczei epigrammáiból és eredeti epigrammák) sat.
Munkái:
1. Szerb népdalok és hősregék az eredetiből ford. Kiadá Kunoss Endre. Pest, 1836. (2. jav. kiadás. Bpest, 1887. Olcsó Könyvtár 229).
2. Beköszöntő beszéd, mellyet nov. 11. tartott, midőn a budapeti ev. gyülekezet lelkipásztorává választatott. Pest, 1837.
3. Egyházi beszéd, mellyet a budapesti özönvíz napjai után az ág. hitv. ev. templomban ápr. 1. tartott. Pest, 1838.
4. Egyházi beszéd, Sz. Háromság utáni 24. vasárnapján. U. ott, 1838.
5. A keresztény vallás katechismusa. Ziegenbein nyomán ford. U. ott, 1841. (2. kiadás 1852., 3. k. 1860. 4. k. 1861., U. ott, 5. k. Bpest, 1874. 6. k. U. ott, 1885.).
6. A bányakerületi ág. hitv. ev. superintendentia egyházi Névtára 1842-re. U. ott, (és 1861. U. ott).
7. Imádságok és buzgólkodások... Pest, 1845. (2. kiadás. 1853., 3. k. 1866., U. ott. 4. k. Bpest, 1892.).
8. Párhuzamos életrajzok Plutarchból. Buda, 1847. (Hellén Classicusok III.).
9. A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház egyetemes névtára. Pest, 1848.
10. Egyházi beszéd, mellyet bold. Mária Dorothea cs. kir. főherczegasszony, magyarhoni nádorözvegy ő fensége halotti gyásztisztelete alkalmával 1855. máj. 3. tartott. U. ott. 1855.
11. Siralom és vigasz... Gyászbeszéd, melyet gr. Teleki József halálozása ünnepén... márcz. 4. 1885. elmondott. U. ott, 1855. (Török Pál gyászbeszédével együtt).
12. Igénytelen vélemények a két evangyélmi egyház ügyeinek igazgatását tárgyazó miniszteri törvényjavaslat felett. U. ott, 1856. (Németül: ford. Hunfalvy János. U. ott, 1856).
13. Egyházi beszéd Berzsenyi Dániel sírja felett 1860. jún. 14. U. ott, 1860.
14. A magyarhoni ágost. és helv. hitvallásnak szabad és nyilvános vallásgyakorlatát biztosító törvények. U. ott, 1860. Két kiadás. (Németül: U. ott, 1860).
15. Kisebb imakönyv evang. keresztények számára. U. ott, 1868.
16. Bányakerületi utasítások. U. ott, 1870.
17. Összegyűjtött egyházi beszédei. U. ott, 1871. (Petrik Géza Egyházi Könyvtára I.).
Álneve: Orosházi.
Életképek 1847. I. 23. sz.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai I. 109., II. 18. l.
Újabbkori Ismeretek Tára I. 207., VI. 276. l.
Ferenczy és Danielik, M. Írók I. 441. l.
Vasárnapi Ujság 1861. 35. sz. arczk.
Házi Kincstár 1862. 376. l.
Ország Tükre 1863. 23. sz. arczk.
Prot. Képes Naptár 1864. 14. l. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1866. 26. sz. arczk., 1876. 32. sz.
Vutkovich Sándor, M. Írók Albuma. Pozsony, 1873. 154. l.
Szinnyei Repertoriuma. Történelem I. II.
Figyelő 1876-1886.
1886: Hon 177. sz., Erdélyi Prot. Közlöny 31. sz., Családi Kör 32. sz., Fővárosi Lapok 176. sz., Ungarischer Schulboter 34. sz.
Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1876. 32., 33., 1877. 44., 1878. 27. sz., 1880. 7. sz.
Toldy Ferencz Összegyüjtött Munkái IV. k.
Békésmegyei Évkönyv III. 1878. (Zsilinszky M.) arczk.
Ballagi Mór, Emlékbeszéd Sz. J. fölött. Bpest, 1879. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből. VII. 8. sz.).
Kisfaludy-Társaság Évlapjai XV. 1880. 449-472. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Új M. Athenás 393. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Ballagi Géza, A protestáns pátens és a sajtó. Bpest, 1892.
Pallas Nagy Lexikona XV. 515. l.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 266. l.
Benkő István, Sz. J. élete és irodalmi munkássága. Marosvásárhely, 1901.
Akadémiai Értesítő 1906. 520. l.