Kezdőlap

Szegfi Mórné, (Kanya Emilia)

előbbinek neje, Kanya Pál ev. gimnasiumi igazgató leánya, szül. 1830. nov. 10. Pesten; gondos nevelést nyert. 1847. férjhez ment Földényi Frigyeshez, 1861. Szegfi Mórhoz. Az ő segítségével jött létre az országos leány-árvaház és a nőképző-egylet. 1884-től Fiuméban élt, hol fiának Szegfi Lászlónak, a Fiumei Szemle szerkesztőjének lakásán 1905. decz. 29. meghalt. Sírja fölé a fiumei Campo Santoban 1907. jún. végén állították fel a Gerenday Béla által készített díszes síremléket.

Már az 50-es években irogatott álnévvel, de csak 1857-ben lépett fel Emilia keresztneve alatt a Vahot Imre szerkesztette Napkeletben és a Hölgyfutárban; írt beszélyeket, irányczikkeket, élet- és jellemrajzokat több szépirodalmi lapba, így a Szépirodalmi Közlönybe (1857-58), Divatcsarnokba (1860); legtöbbet az általa szerkesztett Családi Körbe.

Munkái:

1. Szív és élet. Beszélyek. Pest, 1859. Két kötet. (Ism. Nefelejts nov.).

2. Beszélyek. U. ott, 1860. Két kötet. (Ism. Szépirodalmi Figyelő 1861.).

3. Válságos napok. Regény. U. ott, 1860. Két kötet.

4. Beszélyek az ifjúság számára. U. ott, 1861. (Vachot Sándornéval).

5. Szeretet könyve. U. ott, 1863-64. Két kötet.

6. Búvirágok. Beszély. U. ott, 1867. (M. Hölgyek Könyvtára I.).

7. Rudolf trónörökös emléke. Bpest, 1905.

Szerkesztette a Családi Kör cz. szépirodalmi divatlapot 1860. okt. 14-től, 1880. január közepéig (midőn a 2. számmal megszűnt), ebbe különösen sok élet- és jellemrajzot írt, melyek kőnyomatú arczképekkel jelentek meg; adott divatképeket is; oly kedvelt volt ezen szépirodalmi ismeretterjesztő divatlap, hogy nagyrészt kiszorította hazánkból az addig közkedvelt berlini Gartenlaubét; szerkesztette még a Magyar Nők Évkönyvét is 1861-től 1863-ig szintén Pesten. Kiadta hírlapja mellett a Magyar Hölgyek Könyvtárát (állítólag 84 kötetben); ezen gyűjteményt bibliographusaink nem ismerik.

Irói neve: Emilia.

Kempelen Győző, M. Hölgyek Arczképcsarnoka. Pest, 1864. kőny. arczk.

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

Faylné-Hentaller Mariska, A magyar Irónőkről. Bpest, 1889. 83. l.

Pallas Nagy Lexikona XV. 511. l.

1905: M. Tengerpart 296., 297. sz., Vasárnapi Ujság 46. sz. arczk., Budapesti Hirlap 359. sz.

Pesti Hirlap 1907. 168. sz.