theologiai doktor, egri püspök, szül. 1614-ben Nagyszombatban; atyja Kálvin tanait követte, anyja azonban kath. nő volt; az egyházi pályára lépvén, a bölcseletet 1635. Bécsben, a hittudományokat 1638-tól Rómában végezte. 1642-től nevelő volt Drugeth Sándor gróf családjánál, kinek ajánlására 1644. szept. 29. esztergomi kanonokká neveztetett ki. 1649. ápr. 21. honti, 1651. szept. 6. zólyomi főesperes s ugyanazon évben nagyszombati plébános lett. 1652. elnyerte a madocsai apátságot és a zsámbéki prépostságot. 1653. aug. 14. az őrkanonokságot, 1660. az erdélyi püspökséget, 1661. jan. 20. a szentiváni, mrácz. 15. a nagyprépostságot, 1663. febr. 6. a váczi püspökséget kapta. 1667. kanczellárrá, 1670. pedig egri püspökké neveztetett ki. Egymásután foglalta vissza az elvett templomokat, sok szegény gyermek köszönte neki iskoláztatását és számos török rabságban sínylődő magyar szabadulását, és mivel a foglyokat magas díjon bár, de meztelen adogatták ki a törökök, ruházattal és élelemmel is ellátta őket. Meghalt 1675. szept. 12. Kassán. Gyászbeszédet Sámbár Mátyás tartott koporsója fölött.
Munkái:
1. Rituale Strigoniense... Cassoviae, 1672. (Kiadás).
2. Cantus Catholici Latino-Hungarici... Magyar és Deák. Keresztyeni Katholikus Énekek... U. ott, 1674. (2. kiadás. Nagyszombat, 1675. A Szelepcsényi-féle Énekes könyvnél, mint Toldy mondja, sokkal gazdagabb s az ősmagyar jellemet tisztán fenntartó dallamok tekintetéből a század legnevezetesebb művei közé tartozik. Szintén saját költségén adta ki).
3. De eximiis virtutibus D. Margarethae. Kiadta Ferrari Zsigmond... (Kiadás).
4. Credo in Deum. Hiszek egy Istenben, Keresztyeni Tudománynak Első Része a Hitről és a tizenkét Ágazatiról. Mellyet Deákul írt... Witfelt Péter... Kassa, 1671. (Ihász G. szerint Sz. fordította magyarra).
Rimely »poeta eximius«-nak mondja Szegedit.
Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 502. l.
Kollányi, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 259. l.