bölcseleti doktor, egyetemi tanár, a m. tud. Akadémia levelező tagja, szül. 1848. febr. 18. Czegléden; a gymnasiumot Szarvason, az egyetemet Pesten végezte s itt a tudományos és műegyetemi olvasókört alapította. Egyetemi tanulmányainak bevégeztével a hirlapírói pályára lépett; a Csernátony szerkesztette Ellenőr irodalmi rovatát vezette, majd a lap segédszerkesztője volt és számos bírálatot és egyéb czikket is írt (1873-78). 1874. Otthon cz. szépirodalmi és ismeretterjesztő havi folyóiratot alapított. Bölcselet-doktori oklevelének megszerzése után Német- és Olaszországban hosszabb tanulmányutat tett. 1878-ban tanári vizsgát tett és Münchenben Carrierenak a híres elméleti aesthetikusnak tanítványa volt. Mikor hazatért 1880-ban a kolozsvári állami felsőbb leányiskolánál vállalt rendes tanári állást; egyszersmind 1885-90-ig a kolozsvári egyetem magán- és ugyanott 1890. aug. 8-től a magyar irodalom rendes és 1894. jún. 30-tól az aesthetika jogosított tanára lett. 1905 elején Budapestre került, mint Gyulai Pál tanszékének örököse. A m. tudom. Akadémia 1902. máj. 5. választotta levelező tagjának. Meghalt 1906. jan. 3. Budapesten. Özvegye: Lorenz Jozefine írónő.
Czikke az Akadémiai Értesítőben (1903. Tasso és Debreczen). Munkálatait részletesen felsorolja az Akadémiai Almanach (1903. 199-205. és 1905. 232. l.).
Munkái:
1. Bessenyei György, Irodalmi tanulmány. Pest, 1872.
2. Szép Ilonka. Verses regény tíz énekben. Bpest, 1881. (Ism. Egyetértés 92. sz.).
3. A kolozsvári felsőbb leányiskola átalakításáról az állami szervezet szerint. Emlékirat Kolozsvár sz. kir. város nevében Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Kolozsvár, 1887.
4. Dalmady Győző. Irodalmi tanulmányi U. ott, 1890.
5. Kazinczy Ferencz levelezése. Tanulmány. U. ott, 1891. (Különny. az Erdélyi Muzeumból).
6. Vajda Péter élete és művei. Bpest, 1892.
7. A Pannoniai ének. U. ott, 1893. (Különnyomat az Irodalomtört. Közleményekből).
8. Gróf Gvadányi József 1725-1801. U. ott, 1894. (M. Történeti Életrajzok. Ism. Prot. Szemle 424. l., Fővárosi Lapok 111. sz., Vasárnapi Ujság 25. sz.).
9. Benyomások és emlékek. U. ott, 1897.
10. Kisebb tanulmányok. Irodalmi alakok és adalékok. U. ott, 1897. (Ism. Századok 1898., Politikai Heti Szemle).
11. Gróf Zrinyi Miklós a költő 1620-1664. U. ott. 1896. 1899-1903. Öt kötet. (M. Történeti Életrajzok, Ism. Budapesti Hirlap 1896. 264. sz., Kath. Szemle 1897. és polemia. Budapesti Szemle 1903. 113. k. Pesti Hirlap 23. sz.).
12. Debreczeni Márton életrajza. U. ott, 1903. (Ism. M. Szemle 1904. 18. sz., Budapesti Hirlap 220. sz.).
13. Debreczeni Márton költői művei. Szerkesztette az Erdélyi Irodalmi Társaság megbízásából. U. ott, 1903. Két kötet. (Terjedelmes életrajz. I. Kisebb költemények. II. A Kióvi Csata).
14. Balassa Bálint és Zrinyi Miklós. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta. U. ott, 1905. (Magyar Remekírók I.).
15. Gróf Zrinyi Miklós műveit sajtó alá rendezte. U. ott, 1906.
Figyelő II., IV., V., XI., XIII.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Geniusz 1893.
Pallas Nagy Lexikona XV. 491., XVIII. 626. l., Pótkötet 1904.
Kolozsvári Lapok 1899. 11. sz. arczk.
M. Könyvészet 1901., 1902.
Budapesti Hirlap 1905. 9. sz., 1906. 3. sz.
Vasárnapi Ujság 1906. 2. sz. arczk.
Politikai Heti Szemle 1906.
Egyetemes Philol. Közlöny 1906.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.