theologiai doktor, esztergomi érsek, Sz. Márton és Baán Sára fia, szül. 1592-ben Szécsényben (Nógrádm.); atyja mint katona az ütközetben elesett, özvegy anyja Budára költözött; de ezt kénytelen volt a török miatt elhagyni; ekkor Gyöngyösre ment lakni, hol fia György is nevelkedett és az egyházi pályát választotta s 1623. márcz. 10. vette fel a kisebb rendeket. Miután Nagyszombatban két évig bölcseletet hallgatott, 1625. febr. 8. a Pázmáneumba küldetett, a hol 1631. aug. 10. theologiai doktorrá avatták. 1631. szept. tartotta meg első miséjét szintén Bécsben. Ekkor Pázmány Vág-Sellyére küldte plébánosnak, de már öt hónap mulva 1632. febr. 20. esztergomi kanonokká és papnevelői igazgatóvá nevezte ki. 1636. tornai főesperessé, 1638. vágujhelyi préposttá, 1641. zólyomi főesperessé lépett elő. 1643. nov. 20. a csanádi püspökséget nyerte el. 1644. aug. elején áthelyezték a pécsi püspökségre. 1647. ápr. 22. a szentiváni prépostságot kapta, 1648. pedig püspöki székét a veszprémivel cserélte fel. 1658. mint győri püspök működött, 1668. pedig kalocsai érsekké neveztetett ki. 1681-ben mondotta jubiláris miséjét Bécsben. 1685. márcz. 21. lett esztergomi érsek, Győrött megtelepítette a jezsuitákat, Sümegen zárdát építtetett a ferenczrendieknek, a várost pedig kőfallal vétette körül. Felépíttette a győri és keszői várakat, Győrött konviktust, papnevelőt és kórházat alapított. Kőszegen a jezsuitáknak kollegiumot, Vasvárott a dominikánusoknak zárdát, Szombathelyen és Szent-Gotthárdon pedig templomot építtetett. Mint primás Budán akadémiát, papnevelőt, konviktust és két plébániát létesített. A nemes ifjak nevelésére a 100,000 frtért szerzett Nezsidert, egy másik finevelő intézetnek pedig a 30,000 forintért vett Nyulast adományozta; a papnevelőintézetnek pedig a 80,000 forintot érő vas- és sopronmegyei birtokait ajándékozta. A győri akadémiát 70,000, a jezsuiták kollegiumát szintén 70,000, a pécsi gymnasiumot 50,000 frttal gazdagította; a többi mintegy félmillió forintra menő adományait felsorolja Pauer és Kollányi. Nagy hazafiságát tanúsítja azon ténye, hogy midőn 1671-ben a bécsi udvarnak egy törvénytelen rendelete jelent meg, ő volt az egyetlen a tanácsosok közül, a ki a magyar nemzeti szabadság védelmére síkra szállott. Meghalt 1695. febr. 18. Pozsonyban 103 éves korában.
Munkái:
1. Concio Funebris pro Funere Illustr. Dominae Comitissae Aurorae Catarinae Formontin... Domini Adami de Bottyan... Conthoralis... in Német-Ujvár dicta. Anno M.DC.LIII. die X. Juny. Viennae, M. DC.LIV. (Csak a czímlap latin, a szöveg magyar).
2. Epistolae Archiepiscoporum Georgii Strigoniensis et Pauli Colocensis e Comitibus Szécsényi ad Pontifices, Reges, Electores, Principes, Ministros, Belliduces, Aliosquae Illustres Aevi Sui Viros datae, et vicissim ab illis acceptae, quas ex autographis edidit Sac. Ferd. de Miller. Pestini, 1807. Két kötet.
Kisebb munkái: Oratio, qua ante Coronationem Seren. neo-electum Hung. Regem Josephum I. est allocatus an 1687. (Lunig, Orat. Procer-Tom. III. p. 30-38); Oratio peracta Coronatione ad Josephum I. Hung. Regem dicta (Károlyi, Speculum Jaurin. Eccl. p. 107-109.).
Újra nyomatta: Az Evangeliumok és Epistolák... Nagyszombat, 1692; Rituale Strigoniense... U. ott, 1692; Missae in Festis Propriis SS. Patronorum Regni Hungariae... U. ott, 1693. cz. munkákat.
Az erdélyi fejedelmi ház ellen írt «Nova Transsylvanica» (1642) cz. gúnyirat szerzőjéül hivatalosan őt nyilvánította a bécsi udvar, habár e munkának csak kiadója lehetett.
Fauer János, Az egyházi rend érdeme Magyarország történetében. Székesfejérvár, 1847.
Vasárnapi Ujság 1856. 35., 36. arczk., 1863. 9. sz. arczk.
Új M. Múzeum VII., évf. I. kötet. (Podhradszky).
Nagy Iván. Magyarország Családai X. 519., 521. l.
Zelliger Alajos, Egyházi Írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 500 l.
Kollányi, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 238. l.
Vasvármegye. Bpest, 1898. arczk. (Magyarország vármegyéi).