Széchenyi Ferencz (sárvári és felsővidéki gróf)
a Magyar nemzeti Múzeum alapítója, kir. főkamarás-mester, az aranygyapjasrend vitéze, gróf Sz. Zsigmond és Cziráky Mária grófnő fia, szül. 1754. ápr. 29. Széplakon (Sopronm.); tanult Sopronban, Szombathelyen és a bécsi Theresianumban. Tanulása befejeztével, 1776. decz. 12. a kőszegi ker. táblánál kezdte meg pályáját mint táblai ülnök. 1783. aug. 17. báni helyettes és a báni tábla elnöke lett s kir. biztosként is többször kiküldetett különböző vármegyék (Varasd és Zala, Szerém és Verőcze) között fenforgó határkérdések elintézésére. 1785. márcz. 9. val. b. titkos tanácsosi czímet nyert és ápr. 18. pécsi ker. kir. biztos s Somogy, Baranya, Verőcze és Szerém vármegyék adminisztrátora lett. Midőn II. József császár egymásután adta ki azon rendeleteket, melyeknek Magyarország germanizálása s a nemzet alkotmányának megsemmisítése volt a czélja, Sz. nem akart czéljainak eszköze lenni s 1786. lemondott hivataláról. II. József halála után az 1790-91. országgyűlés visszahelyezte rangjába s a nemzet és király képviseletében ő küldetett a nápolyi udvarhoz, hogy a nápolyi királynak a koronázási emlékérmet átadja. 1792. a Szt.-Januárius rendet kapta. 1798. ápr. 6. Somogy vármegye főispánja lett (beiktatása júl. 4.) s mint kir. biztosra reá bízták a Dráva és Mura folyók szabályozását. 1799. okt. 1. a hétszemélyes tábla elnöke, decz. 6. kir. főkamarásmester, decz. 23. helyettes országbíró lett. 1802. a magyar Nemzeti Múzeum alapjának megvetésével tette nevét halhatatlanná, ez év nov. 25. kelt alapítólevéllel a nemzetnek ajándékozván 11,884 nyomtatványból (mintegy 15,000 kötet) és 1152 kéziratból (mintegy 2000 kötet) és jelentékeny térképgyűjteményből álló nagy-czenki könyvtárát. A könyvtár katalogusát előzetesen elkészíttette, a maga költségén kinyomatta és egy-egy példányát megküldte a külföldi uralkodóknak, tudományos intézeteknek, hazai s külföldi tudósoknak sat. A külföldi tudományos társulatok egymás után fejezték ki elismerésüket azáltal, hogy tagjukká választották: 1803. a göttingai kir. tud. egyetem, 1804. a jenai, 1811. a varsói tud. akadémia, 1812. a bécsi művészeti akadémia sat. választotta meg tiszteleti tagjává. Az 1807. országgyűlés a tudománypártoló gróf nemes elhatározásának emlékét a XXIV. t.-czikkben örökítette meg. 1808-ban királyi elismerésül az aranygyapjas-rend lovagjává neveztetett ki. Midőn I. Ferencz király alatt a magyar alkotmányt újabb veszély fenyegette s ez a király is országgyűlés nélkül akart uralkodni, 1811. Sz. szembaját hozván fel okul, újra letette összes hivatalait; visszavonult a magán életbe s ez időtől fogva családjának élt. Ennek érdekében tett nagyszerű intézkedése a három fia számára alakított három hitbizomány: a segesdi (Somogym.), iváni (Sopronm.) és pölöskei (Zalam.), de a mellett folyton élénk figyelemmel kísérte hazájának s a magyar nemzeti múzeumnak sorsát, melyről ezután sem felejtkezett meg. Igy kinyomatta a könyvtár későbbi gyarapodásának katalógusát. 1818-ban előbbi adományát egy újabbal egészítette ki, odaajándékozván a m. n. múzeumnak soproni könyvtárát is, mely nagyobbrészt classikusokból és külföldi érdekű művekből (5086 mű, 9206 kötet) és 6000 darab rézmetszetből s földabroszból állott. Élete végén mindinkább búskomorság vett rajta erőt s könyörgésbe és vallási bűnbánatba mélyedve, mind jobban hajolt a vallási miszticzizmus felé. Meghalt 1820. decz. 13. Bécsben. Ujabban emlékére szobrot állítottak (Istók János műve) a m. n. múzeum kertjében.
Atyai tanácsai fiához Istvánhoz (Buda és Vidéke 1902. 20. sz. Ennek hatása fiára. U. ott, 22. sz.).
Munkái:
1. Rede an den wohledlen Magistrat und ehrsame Bürgerschaft der königl. Freystadt Oedenburg bey der Feyerlichkeit des Aufrufs gehalten... den 21. April 1797. Oedenburg.
2. Beszéd, mellyet... a nagymélt. herczeg Battyáni Fülöpnek nemes Vas vármegye örökös főispányi méltóságában lett beiktatásakor, úgy mint királyi biztos mondott. Mártius 16. 1807. Szombathely.
3. Beszéd, melyet... Vas vármegyei fő ispányi hivatalnok administrátorságában lett bé iktatása alkalmatosságával mondott martius 17. 1807. U. ott.
Kiadta: Catalogus Bibliothecae Hungaricae Francisci Com. Széchenyi. Tomus I. Scriptores Hungaros et rerum Hungaricarum typis editos complexus. Sopronii, 1799. Két rész. (Denis Mihály előszavával). Index alter libros Bibliothecae Hungaricae Francisci com Széchenyi duobus tomis comprehensos, in scientiarum ordines distributos exhibens. Pestini, 1800 Catalogus Bibliothecae Hungaricae Nationalis Széchényianae Tomi I. Supplementum I. Posonii, 1803. (Engel János Keresztély előszavával). Index alter... supplemento I. comprehensos... U. ott, 1803. Supplementum II. Sopronii, 1807. (Szerdahelyi György Alajos előszavával). Index alter... 1807. Catalogus Manuscriptorum Bibliothecae Nationalis Hungaricae Széchényiano-regnicolaris. Sopronii, 1813-14. Három kötet. Catalogus Numorum Hungariae et Transilvaniae instituti nationalis Széchényiani. Pestini, 1807. Három kötet. Appendix ad Catalogum Numorum Hungariae et Transilvaniae... U. ott, 1810. (Szerk. Schönwisner István).
Levele Kazinczy Ferenczhez, Bécs, 1790. jan. 20. (Kazinczy Feencz Levelezése II. 9. l.).
Arczképei, aczélmetszet: Hormayr-Mednyánszky, Taschenbuch 1820; Neuer Plutarch (Pest, 1842-53. XXXV. táblán); olajfestés a m. n. Múzeum könyvtára olvasótermében.
M. Hirmondó 1798. aug. 3. Toldalékja, 1801. II. 283. l.
Engel, Joh. Christ., Geschichte des ungarischen Reichs. Wien, 1813. I. 9. l. (Gyűjteményéről).
Tudományos Gyűjtemény 1812. III. 124. l., 1821. X. 86. l. 1822. I. arczk. III. 124. l.
Allg. Literatur Zeitung 1821. Bd. II. 247. h.
M. tudom. Akadémia Évkönyvei 1831. I. 32., 164. l. (Kis János Emlékbeszéde).
Árpádia III. 1838. 162. l.
Magyar Néplap 1857. 63. arczk.
Dux Adolf, Das ungarische National-Museum. Pest, 1858.
Magyarország és a Nagyvilág 1867. 2. sz. arczk. (Falk Miksa)
Nagy Iván. Magyarország Családai X. 524. l.
Figyelő I-III., VI., XXV., XXVI.
Szinnyei Repertóriuma, Történelem I., II.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XLIV. 1860. 246. l.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XV. 479. l. (Dézsi Lajos).
Fraknói Vilmos, Gróf Széchenyi Ferencz. Bpest, 1902. (M. Történeti Életrajzok).
Vasárnapi Ujság 902. 27., 47., 48. sz. arczk. és szobor rajza.
Gárdonyi Albert, Gróf Sz. F. éremgyűjteményének megalapítása (1791-1807.) Bpest, 1904. (Különlenyomat a Numizmatikai Közlönyből).