kath. plébános, szül. 1829. nov. 24. Pakson, hol atyja Sz. Márton kántortanító volt. Magánúton elvégezte a gymnasium első osztályát, a továbbiakat Kalocsán, a bölcseletet Pécsett tanulta; ennek elvégzése után egy évig volt theologus, azután Pestre a központi seminariumba küldötték fel, a hol az egyetemen 1851-ben bevégezte theologiai tanulmányait. 1851 őszétől 1852. júniusig, mint kora miatt fel nem szentelhetőt, a püspöki aulában alkalmazta Scitovszky pécsi püspök; 1852. jún. 24. pappá szentelte fel és Bonyhádra küldötte segédlelkésznek, 1853. Nádasdra helyezte át. 1855 őszén karkáplán és apáczaiskolai hitoktató lett; közben 3 hónapig Bécsben időzött és elvégezte a paedagogiai szaktanfolyamot. 1856. okt. 1. Girk püspök kinevezte az újból szervezett pécsi róm. kath. tanítóképző intézet tanárává, 1857. pedig az egyesített pécsi népiskolák (tanítóképző és normális iskola) igazgatójává. 1859. ezen állás mellett ő lett a pécsi városi alreáliskola, az ének-, rajzoló-, vasárnapi-iskola és az apáczák (Notre Dame) leányiskolájának is igazgatója és maradt 1871-ig; de ezenkívül 1860-tól 1871-ig ő volt a városi alreáliskola és a tanítóképző intézet hitszónoka és hitoktatója. Társadalmi téren 1863. megalapította a pécsi kath. legényegyletet. Pécs város köztörvényhatósági bizottságának is tagja volt. Jószívűsége folytán beállott anyagi zavarok keltették benne az elhatározást, hogy megváljon mozgalmas pályájától és hogy plébániát vállaljon. Két évig (1869-71) a czikói plébániát bírta, megtartván a városban viselt állásait is. 1870-ben a megnyilt állami főreáliskola igazgatójává őt nevezte ki a miniszter, a mikor is lemondott a czikói plébániáról és összes egyéb állásáról. Végre 1874-ben a további anyagi zavarok Pécsnek teljes elhagyására bírták; ekkor elnyerte a gazdag javadalmazású görcsöni plébániát, hol 1902. aug. 3. meghalt.
Munkái:
1. Népnevelők Kalauza. Kerületi tanfelügyelők, igazgatók s tanítók számára írt Évkönyv. I-III. évfolyam. 1860-61. és 1862-63. tanévre. Pécs, 1861-64. (Warga Ferenczczel).
2. Egyházi énekek és imák a kath. tanuló ifjúság használatára. Hangjegyekkel. Pécs, 1862. (Schmidt Péterrel).
3. Első hármas tankönyv kath. néptanodák számára. (Földrajz. Történet. Polgári jogok és kötelességek). U. ott, 1871. (Bokor Ferenczczel. 10. átdolg. kiadás. Elemi-, polgári- és ismétlő iskolák számára. Bpest, 1900).
4. Második hármad tankönyv kath. néptanodák számára (Természettudományi tárgyak). Pécs, 1871. (Bokor Ferenczczel. 8. teljesen átdolg. kiadás. Néptanodák, polgári- és ismétlő iskolák számára. Bpest, 1893).
5. A szervezendő országos kath. autonomiai congressus egyik főteendője. Pécs, 1873.
6. Alkalmi beszéd. Bpest, 1873.
7. Mezei gazdaságtan néptanodák és iskolák számára. 3. kiad. Pécs, 1879. (Bokor Ferenczczel).
8. Földrajz néptanodák és ismétlőiskolák számára. 7. kiadás. Pécs, 1879. (Bokor F.-el 10. átdolg. k. U. ott, 1900).
9. A magyarok története. Néptanodák, polgári és ismétlőiskolák számára. 7. jav. és átdolg. kiadás. Bpest, 1882., 8. jav. k. U. ott, 1885. (Bokor F.-el.)
10. Természettan. Néptanodák, polg.- és ismétlő isk. szám. 4. jav. k. U. ott, 1882. (Bokor F.-el. 5. jav. k. U. ott, 1885.).
11. Természetrajz. Néptanodák, polg.- és ismétlő isk. szám. A) Állattan. B) Növénytan. C) Ásványtan. 4. jav. és átdolg. k. U. ott, 1885.
12. Polgári jogok és kötelességek ismertetése, polg. és ismétlő iskolák számára. 7. jav. átdolg. k. Pécs, 1886. (Bokor F.-el).
Szerkesztette a Népnevelők Kalauzát 1861-től 1863-ig, melyet aztán Kalauz cz. alatt 1865-től 1870-ig ismét folytatott.
Pécsi főreáliskolai Értesítő 1875.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vadai József, M. Tanférfiak és Tanítónők Ezredéves Albuma, B.-Csaba, 1896. Fénynyom. arczk.
Néptanoda. Pécs. 27. sz. arczk.
Fünfkirchner Zeitung 1902. 63. sz.
Pécsi Közlöny 1902. aug. 5. sz.
Petrik, M. Könyvészet. 1886-1900.