országgyűlési képviselő és hirlapíró, szül. 1858. máj. 3. Józsefházán (Szatmárm.); gymnasiumi tanulmányait Szatmárt és Nagyváradon végezte; utóbbi helyen folytatta jog- és államtudományi tanulmányait is. Hirlapírói működését a nagyváradi Szabadságnál kezdte Plutó név alatt. 1881-ben Budapestre került és itt az Egyetértés szerkesztőségébe lépett mint az országgyűlési rovat vezetője. Azóta a budapesti politikai és szépirodalmi lapokban számos tárczája jelent meg. 1887-től 1890-ig az Egyetértés segédszerkesztője volt, majd az Egyetértés főmunkatársa lett s a lapba különösen a belügyi politika körébe vágó czikkeket írt. Gottlieb családi nevét 1894. változtatta Szatmárira. Jelenleg a Budapest cz. napilapnak, a függetlenségi párt hivatalos lapjának felelős szerkesztője. Az ujságírók szervezkedési törekvéseiben nagy része volt, a Budapesti Ujságírók Egyesülete főtitkárának választotta. Országgyűlési képviselőnek első ízben az 1901. általános választások után választatott meg függetlenségi programmal, a midőn Örley Kálmán volt képviselőnek mandátuma megsemmisíttetett. Az 1905. és az 1906. általános választások alkalmával a margittai (Biharm.) kerületben újra megválasztották. A mentelmi és munkásügyi bizottság tagja.
Az említett hirlapokon kívül írt a M. Szalonba (1888) sat.
Munkája: A sülyedő társadalom. Parlament. Klerus. Sajtó. Bpest, 1899. (Brennus névvel).
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Pesti Hirlap 1885. 77. sz.
Egyetértés. 1885. 31. sz.
Nagyvárad 1895. 256. sz.
Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1895. 209. sz.
Függetlenségi Album 14. l. arczk.
Vasárnapi Ujság 1902. 29. sz. arczk., 50. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona. Pótlékkötet II. 1904. 647. l.
Sturm-féle Országgyűlési Almanach, Bpest, 1906. 223. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.