Szathmáry Károly (P.-péterfalvi)
bölcseleti doktor, országgyűlési napló-szerkesztő, a Kisfaludy- és a Petőfi-Társaság tagja, szül. 1831. júl. 24. Szilágy-Somlyón művelt köznemes szülőktől. Iskoláit Zilahon, Somlyón és Kolozsvárt elvégezvén, 1847. felesküdt az erdélyi kir. tábla irnokai közé. Résztvett az 1848-49. szabadságharczban és több csatában küzdött; honvédfőhadnagy, utóbb egy utászcsapat vezetőtisztje lett és Dévánál tette le a fegyvert. Börtönt szenvedett, majd újabb zaklatások elől Máramarosba menekült, azután Pestre jött és itt mint nevelő, később egy magánintézet tanára tartotta fenn magát, egyúttal 1853. és 1854-ben a polytechnikumot. 1854-57. pedig a bölcseletet végezte és doktori vizsgálatot tett. Ez idő alatt a Budapesti Viszhangnak, majd a Divatcsarnoknak volt segédszerkesztője. 1858. beutazta Nyugat-Európát. Ez év őszén Máramaros-Szigetre hívták meg tanárnak, hol négy évig buzgón működött. Itt szerkesztette Szilágyi Istvánnal a Szigeti Albumot az 1859. leégett Sziget tűzkárosultjainak. Ezen időtől fogva csaknem minden évben jelent meg egy regénye, melyeknek tárgyát többnyire a történelemből s nevezetesen az erdélyi fejedelmek korából vette, úgy hogy a történetnek eme szakát Jósika mellett ő népszerűsítette leginkább. 1862. Nagy-Enyedre hívták meg tanárnak, hol békés munkáséletet élt és családot alapított. 1867. a párisi világkiállítás paedagogiai és tört. gyűjteményét tanulmányozta. 1868. a Kisfaludy-Társaság tagjává választotta. Ugyanez évben Tisza Kálmán a megoszlott balközéppárt egyik részének Hazánk cz. hirlapja szerkesztésére hívta meg; mikor a lap másfél év mulva a két pártárnyalat egyesültekor megszűnt, Sz. 1870. A Hon munkatársa lett és maradt 1876-ig, midőn a Ludovika-Akadémiában a történelem tanítását vállalta el. 1869-78. a nagy-atádi kerület képviselője s 1878-tól az Országgyűlési Napló szerkesztője volt. A Petőfi-Társaság is tagjának választotta. Sokat buzgólkodott mind parlamenti, mind társadalmi, mind pedig irodalmi téren a népnevelés, különösen a kisdedóvás ügyében is. 1872. megalkotta az orsz. kisdedóvó-egyesületet, melynek titkára, 1877-től elnöke, s a hazai kisdedóvók miniszteri biztosa volt. Számos törvényjavaslatot is készített a kisdedóvás ügyében. Elnöke volt egy ideig a magyar paedagógiai társaságnak is. Meghalt 1891. jan. 14. Budapesten. A Kisfaludy-Társaságban Abonyi Lajos tartott fölötte emlékbeszédet; a kisdedóvó-egyesületben pedig Berzeviczy Albert.
Mint szépirodalmi író egyike volt a legtermékenyebbeknek. Első műve a Remény cz. folyóiratban jelent meg mint mutatvány Báthori Erzsébet cz. regényéből (1851).; azután kevés kivétellel minden szépirodalmi hirlap, album, folyóirat, évkönyv, gyűjteményes munka és nagy naptár hozott tőle beszélyt vagy társadalmi s szakczikkeket.
Munkái:
1. Sirály. Tört. regény. Pest, 1855. Három kötet.
2. Samil. Tört. regény. U. ott, 1855. Czímkép. két köt.
3. Szinezett lapok a történet könyvéből. U. ott, 1856. Két k.
4. Magyarhon fénykora. Tört. regény. U. ott, 1857. Három k.
5. Erdély vészcsillaga. Tört. regény. U. ott, 1857. Három k. (Ujabb kiadás. U. ott, 1858. Hazai beszély- és regénytár 4-6. füzet).
6. Vetélytársak. Tört. regény. U. ott, 1858. Két k.
7. Bethlen Miklós. Regényes életrajz. U. ott, 1858.
8. Izabella. Tört. regény. U. ott, 1859. Két k.
9. Történeti alakok. Nagybánya, 1860.
10. II. Rákóczy Ferencz és nevezetesebb kortársainak némely kiadatlan eredeti leveleik. Kiadja P. Sz. K. Pest, 1861.
11. A bujdosók. Tört. regény. U. ott, 1862. Két k.
12. A kosztolányi hölgyek. Tört. regény. Kolozsvár, 1862.
13. Az ábrándozók Tört. regény. Pest, 1866. Két k.
14. Bethlen Gábor ifjúsága. Tört. regény. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. U. ott, 1866. Két köt.
15. V. Károly császár lemondása és végnapjai a szent-justi kolostorban. Irta Prescott V. H. Ford. U. ott, 1866.
16. A beszély elmélete. A Kisfaludy-Társaság első díjára méltatott pályamű. U. ott, 1868.
17. A gyulafehérvár-nagyenyedi Bethlenfőtanoda története, Nagy-Enyed, 1868.
18. Magyarhon fénykora. Tört. regény. Pest, 1869. Három k.
19. Lukanusz. Szomorújáték 5 felv. U. ott, 1869.
20. Beszélyek az erdélyi honvédvilágból. U. ott, 1869.
21. Az ország sebei. Regény. U. ott, 1871. Négy köt.
22. A Kemény-család fejedelmi ágának okmánytára. Közügyek. 1658-1663. U. ott, 1871. (M. Történelmi Tár XVIII.).
23. Magyar regevilág. U. ott 1872.
24. Történelmi csemegék. Eredeti levelek a XVI., XVII. századból. U. ott, 1872.
25. A fekete szekér. Regény. Bpest, 1873. Négy k.
26. Az orsz. m. gazdasszony-egylet története. U. ott, 1873. (Sztupa György jegyzetei nyomán).
27. A nemzetek honfoglalása. Mutatványok a középkor története cz. művéből. U. ott, 1875.
28. Az emberi mívelődés története. U. ott, 1876-77. Három k.
29. Európai uralkodóházak leszármazási táblái. (Falragaszalak). U. ott, 1877.
30. Utasítás a városi kisdednevelő-óvóintézetek (gyermek- vagy Fröbel-féle kertek) és a falusi óvodák (menhelyek) felállítása és szervezése ügyében. U. ott, 1878.
31. Csak többen volnánk! Beszélgetések a jó magyar nép számára. U. ott, 1878.
32. Emlékirat a magyarországi kisdednevelés nevezetesebb mozzanatairól. U. ott, 1878.
33. Magyarország története, különös tekintettel a társországok és mívelődési viszonyaikra, polgári és középiskolák számára. U. ott, 1879.
34. Általános magyar irály- és irodalomtan középiskolák számára. Különös tekintettel a m. kir. honvédségi Ludovika-Akadémia előkészítő és tiszt-képző osztályainak paedagogiai viszonyaira. U. ott, 1880. (A Kisfaludy-Társaság pályadíját nyerte).
35-43. Jó könyvek a magyar nép számára. U. ott, év n.
2. A ki szentjét el nem adja. Néprege 3 képpel.
5. Mátyás király és a gonosz kamarás. Igaz történet 2 képpel.
12. Varga János, vagy akit az Isten megbélyegzett. Igaz történet 3 képpel.
19. Munkácsi Mihály, vagy miképen lett asztalosinasból világhírű művész?
24. Balkezű Demeter. Igaz történet 3 képpel.
29. Rege a tündérkirálynőről. 2 képpel.
31. Kurucz Péter az Istenkáromló. Igaz történet 3 képpel.
47. Gondos András története, vagy «legfőbb kincs az egészség». 21 képpel.
51. Vitéz Holubár Venczel lovag története. Avagy «se pénz se posztó». Viggal elegy hősköltemény hat énekben. 4 képpel.
52. Mátyás király udvara. Holubár Venczel kalandjainak folytatása. Víggal elegy hősköltemény hat énekben. 3 képpel.
44. A szabad szó vértanui. Regény a harminczas évekből. U. ott, 1883. Két kötet. (Szalon Könyvtár 40., 41.).
45. Tudósok harcza Tört. regény. U. ott. 1883. Két kötet.
46. Piros könyv a magyar nép számára. U. 1882. (2. kiadás. U. ott, 1888).
47. Képek a középkorból. A felserdült mindkét nembeli ifjúság számára. U. ott, 1884. 98 képpel. (Könyvesház 24-25.).
48. Rossz asszony várat veszt. Regényes korrajz a XVII. századból. U. ott, (1885).
49. Gróf Teleki Blanka életrajza. Leövey Klára jegyzetei nyomán. U. ott, 1886.
50. Balassa Bálint. Történeti regény. U. ott, 1887. (Egyetemes Regénytár. II. 12).
51. Az asszony komédiája. Költemény 12 képben. U. ott, 1888.
52. A legszebb herczegnő. Mária Terezia korából. U. ott, 1888. Két kötet. (Egyet. Regénytár III. 13., 14. 1887-ben a Pesti Hirlapban jelent meg).
53. Régi szép idők. U. ott, 1891.
54. A kiengesztelt átok. Regény. U. ott, 1892. (Egyet. Regénytár VII. 15.).
55. Az ausztriai Ház háromszázados kísérletei a magyar nemzet elnyomására. Első füzet. Első Század. I. Ferdinándtól III. Ferdinándig 1526-1537. Pest, 1848. (Szathmáry Károly névvel).
A Lukanuszon kívül, a Kendiek és Csák Máté cz. drámái is előadattak a budapesti Nemzeti Színházban.
Szerkesztette a Gyulai Árvízkönyvet 1860-ban (Szilágyi Istvánnal) és az Országos Kisdedóvó-egyesület Évkönyvét. (1882. évről).
Álneve: Kucsuk.
Ferenczy-Danielik. M. Irók I. 434., II. 297. 412. l.
Alföldi Hirlap 1869. 120. sz.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj F. IV., VI. 1870. XV., XVI., XXVIII. Emlékbeszéd Abonyi Lajostól).
Hajnal Album 1873. 215. sz. kőny. arczk.
Figyelő V., VI., XIV., XXV., XXVI.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Uj M. Athenás 388. l.
Pesti Hirlap 1882. 225. sz.
Szinnyei Repertoriuma. Történelem. II.
Kiszlingstein Könyvészete.
Fővárosi Lapok 1891. 17. sz. (Vadnay).
Vasárnapi Ujság 1891. 4. sz. arczk. (György Aladár).
Szilágy Somlyó 1891. 4. sz.
Pallas Nagy Lexikona XV. 456. l.
M. Könyvészet 1904.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.