bölcseleti doktor, ref. püspök, a m. tudom. Akadémia másodelnöke, tiszteleti s az igazgató tanács tagja, a Kisfaludy-Társaság rendes tagja és alelnöke, előbbinek és Münstermann Francziska fia, szül. 1829. jún. 15. Nagyenyeden; u. ott végezte a gymnasiumot; 1845. Kolozsvárt az akadémiai tanfolyamra lépett és ott Salamon Ferenczczel, Gyulai Pállal és Szilágyi Sándorral lépett belső barátságba. Tanulmányait bevégezvén, a mathematikából szaktanítóvá neveztetett ki. 1848-ban atyjának vallás- és közoktatásügyi államtitkárrá történt kineveztetésekor ő is Budára jött és itt a pesti egyetemen mennyiség- és hittudományi előadásokat hallgatott. 1849. jan. 1. atyjával és a magyar kormánynyal együtt menekült Debreczenbe, hol egy ideig (miniszter nem létében) az atyja vezetése alatt álló vallás- és közoktatásügyi miniszteriumban fogalmazó volt, azután pedig fegyvert fogott ő is és mint utász (pionnier) szolgált a honvédseregben, előbb mint káplár, majd mint hadnagy. A szabadságharcz után Tisza-Roffon a Borbély-családnál talált menedéket; 1850 tavaszán Bejébe (Gömörm.) a Szentmiklóssy-családhoz ment nevelőül, hol azelőtt Tompa Mihály (akkor már Keleméren) volt lelkész, kivel bensőbb barátságot kötött. Egyszersmind magánúton, mert a főiskolák szüneteltek, a theologiát elvégezte; 1851 nyarán a gömöri egyházmegye vizsgáló bizottsága előtt a papi vizsgálatot letette és Rimaszombatba neveztetett ki segédlelkészül. De mielőtt ezen állását elfoglalta volna, az akkor szervezkedett nagykőrösi gymnasiumhoz kapott meghivást a magyar nyelv és irodalom tanszékére; hogy azonban erre Arany Jánost lehessen megnyerni, önként átlépett a mennyiségtan tanszékére; itt Aranynyal, Mentovichchal, Jánosival két évig együtt működött. Ez idő alatt nőül vette unokatestvérét, szemerjai Szász Pólit, a költőnőt, kit azonban alig egy évi házasság után elvesztett. 1853-ban a kecskeméti gymnasiumhoz ment át, ugyancsak a mennyiségtan tanárául; 1854. Kézdi-Vásárhelyre hivatott meg lelkészül, honnét 1857. Kún-Szent-Miklósra ment szintén lelkésznek. A m. tudom. Akadémia 1858. decz. 15. választota meg levelező tagjának (1869. ápr. 14. lett rendes tag; 1878. jún. 14-től az igazgató-tanács tagja, 1892. máj. 5-től 1895-ig másodelnök, 1898-tól az I. osztály elnöke, 1899. máj. 5-től pedig tiszteleti tag volt); a Kisfaludy-Társaság 1860. júl. 15. választotta tagjává, később alelnökévé (1900. febr. 14. ezen tisztéről leköszönt). 1863. Szabadszálláson lett lelkész; de 1865. egyszersmind a fülöpszállási kerületet az országgyűlésen is képviselte. 1867-ben a vallásügyi miniszteriumba osztálytanácsossá, 1869. ideiglenesen pestvármegyei, majd jász-kún kerületi tanfelügyelővé neveztetett ki; Trefort alatt ismét a miniszteriumban működött mint miniszteri tanácsos 1884-ig, a mikor (jún. 7.) a dunamelléki egyházkerület püspökévé, majd egyszersmind a budapesti ref. egyház lelkészévé választatott A budapesti egyetem előbb magántanárúl habilitálta, majd 1882-ben bölcseletdoktori czímmel tüntette ki. Mint püspök maradandó érdemeket szerzett becses egyháztörténelmi anyagot szolgáltatott egyházlátogatásaival; 1885-93 kerületének mind a nyolcz megyéjében és a Szlavon-Szerémségben fekvő anya- s jelesebb leányegyházait (összesen mintegy 280-at) meglátogatta, mindegyikben egyházi beszédet tartott (ezeket két vastag kötetben leírta, úgyszintén a gyülekezetek anyagi birtokviszonyaira vonatkozó hiteles adatokat is beszerezte és összegyűjtötte). Részint mint püspök, részint mint budapesti lelkész, tagja, illetve elnöke volt mindazon egyházi hatóságoknak, melyek a hazai ref. egyház kormányzatával vagy törvényhozásával foglalkoznak (zsinat, konvent, egyetemes tanügyi bizottság sat.); úgyszintén azon társulatoknak, egyesületeknek, melyek az evangeliumi protestáns vallásosság, egyháziasság, művelődés és az emberbaráti szellem ápolását tűzték ki feladatokul. Így p. o. az ő elnöklete alatt eszközöltetett 1889-től fogva az egész bibliának az angol bibliaterjesztő társaság anyagi támogatása mellett, a Károli Gáspár fordítása alapján, a mai irodalmi és bibliai nyelv igényei szerint átdolgozása és kiadása. Elnöke volt hat évig a magyar protestáns irodalmi társaságnak, tagja a protestáns ifjúsági, nagypénteki, Lorántffy Zsuzsánna-, az országos protestáns árva-egyesületeknek. Meghalt 1905. okt. 15. Budapesten.
Czikkeket, költeményeket írt a Vasárnapi Ujságba (1854-1901-ig 166 eredeti s fordított költeményét közölte a lap, 1867-től 1897-ig a lap főmunkatársa volt és -á-r aláírással 277 életrajzot írt; ezenkívül sok czikke és fordított regénye jelent meg e lapban); írt még az Akadémiai Évkönyvekbe, Akadémiai Értesítőbe, a Budapesti Szemlébe (1858-1901. száznál több czikk és költemény), a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiba, a Szépirodalmi Figyelőbe és Koszorúba; ezeken kívül csaknem az összes lapokban jelentek meg czikkei és költeményei, legtöbb a Fővárosi Lapokban: itt 1864-1895-ig összesen 171 eredeti és fordított közleménye jelent meg. Munkálatainak bő jegyzéke megjelent az Akadémiai Almanach 1905. évf. 215-231. lapjain.
Munkái:
1. Nemzeti színek. Költemények. Kolozsvár, 1848. (Gyulai Pállal és Mentovich Ferenczczel).
2. Számtan. (Algebra). Pest, 1853. (Atyjával együtt).
3. Moore Tamás költeményeiből. Angolból ford. U. ott 1853.
4. Schoedler Frigyes. A természet könyve. Ford. U. ott, 1853. (Mentovich Ferenczczel).
5. Angol és franczia költőkből. Kiadta barátja Tomory Anasztáz. Pest, 1853. (Levelek a Külföld Koszorújából I. Moore Tamás).
6. Močnik. Számítástan. (Arithmetika). Ford. U. utt, 1854. két rész. (I. 8. kiadás 1873., II. 6. k 1873. U. ott).
7. Buzgóság könyve. Elmélkedések és imák prot. nők számára. U. ott, 1855. Czímképpel. (6. kiadás. Bpest, 1892).
8. Angol és franczia költőkből. Ford. U. ott, 1855. (Levelek a külföld költői Koszorújából II.).
9. Hedvig. Költői beszély. U. ott. 1856.
10. Cleinmann Károly. Isten mindenem... 3. kiadás. Átnézte. U. ott, 1858.
11. Lyrai áloék. Nyugati költőkből ford. Pest, 1861.
12. A könyvben, szóban, tettben nyilatkozó hazaszeretet. Egyházi emlékbeszéd néh. sárvári és felsővidéki gróf Széchenyi István fölött. Kecskemét, 1861.
13. Széchenyi emlékezete. Pest, 1861. (Költemény.)
14. Széchenyi István gr. fölött. Egyházi emlékbeszéd a kúnszentmiklósi h. h. egyházban. Kecskemét, 1861.
15. Béranger dalai. Magyarították Szász Károly, Illésy György és mások. Pest, 1861.
16. Szász Károly költeményei. U. ott, 1861.
17. Libanon és Romania. Egyházi beszéd. U. ott, 1861.
18. Gr. Teleki László felett emlékbeszéd Félegyházán. Kecskemét, 1861.
19. Gr. Teleki László felett egyházi gyászbeszéd és ima Dunaföldváron. U. ott, 1861.
20. Trencsényi Csák. A m. tud. Akadémia által 100 aranynyal koszorúzott költői beszély tíz énekben. Pest, 1861.
21. Magyarország története rövid vonásokban középtanodák számára. U. ott, 1861. (2. kiadás 1865., 3. k. 1891. U. ott. Közhasznú Családi Könyvtár 3.).
22. Magyarország földleírása rövid vonásokban. U. ott, 1862. (3. kiadás. U. ott, 1871).
23. A nyomorúság árvizei. Egyházi beszéd. Kecskemét, 1862.
24. A kis Ilonka emlékezete. Pest, 1862.
25. Gyöngyvirágok. Nyugoti költőkből ford. U. ott, 1862.
26. Hugo Viktor: A századok legendájából, ford. U. ott, 1862.
27. A versszavalás elméleti és gyakorlati kézikönyve. U. ott, 1862. (3. kiadás. U. ott, 1871).
28. Thackeray: Esmond Henrik, Anna királynő ezredesének önéletirata. Ford. U. ott, 1862-65. Két kötet. (Szász Bélával).
29. A meghivott meghívóival szemben. Székfoglaló beszéd, melylyel a szabadszállási lelkipásztori hivatalát megkezdette. Kecskemét, 1863.
30. Emlékeztetés a hirdetett evangeliomra. Búcsúbeszéd. U. ott, 1863.
31. Gyászbeszéd Szilády László halasi ref. lelkész végtisztességtételén 1862. jún. 9. Kecskemét, 1863.
32. Zrinyi, a költő. Pest, 1863. (2. kiadás. Függelékül: Lorántffy Zsuzsánna szőnyege. U. ott, 1865).
33. Kis biblia. Legrövidebb kivonat az ó- és uj-testamentomi bibliai történetekből. U. ott, 1863. (17. kiadás. 1897.).
34. Zschokke Henrik. Áhítat órái. Ford. Pest, 1864. Két kötet.
35. Halotti imák, közönséges esetekre és alkalmakra. Debreczen, 1865.
36. Lord Clive, Warren Hastings, Az angol Keletindia meghódítása. Ford. U. ott, 1865. (2. kiadás. Bpest, 1886).
37. A Nibelung-ének keletkezéséről és gyanítható szerzőjéről. U. ott, 1865. (Értekezések a nyelv és széptud. köréből I. 4.).
38. Hugo Viktor: A tenger munkásai. Ford. Pest, 1866. Három kötet.
39. Egy képviselő naplójegyzetei az 1865. decz. 10. megnyilt országgyűlés alatt. Pest, 1866-67. Három füzet.
40. Két színmű. (I. Herodes. II. Lelencz). U. ott, 1866.
41. Macaulay B. T., Hampden, Pitt, Chatam gróf, Lord Clive, Warren Hastings. Négy politikai életrajz. U. ott, 1866.
42. Močnik: Algebra. Ford. U. ott, 1866.
43. Juste Tivadar: Mária magyar királyné II. Lajos özvegye. Ford. U. ott, 1866.
44. Gróf Desewffy Emil emlékezete. U. ott, 1867. (M. tud. Akadémia Évkönyvei XI. k. 7.).
45. Nibelung-ének. Ónémet hősköltemény. Ford. U. ott, 1868.
46. A gavallér politikusok. Satira. U. ott, 1869.
47. Laveleye Emil. Deák Ferencz. Ford. és jegyzetekkel kísérte. U. ott, 1869.
48-49. Moliére vígjátékai: III. A mizantrop. IV. A férjek iskolája, A nők iskolája, A nők iskolájának bírálata. V. A pórul járt megédesek, Sganarelle, Kénytelen házasság. XII. Pourceaugnac ur) U. ott, 1869., 1871-72., 1873. (IV., V. I. kiadás. U. ott, 1884).
50. Nibelungok U. ott, 1869.
51. A tragikai felfogásról. Székfoglaló. U. ott, 1870. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. II. 2.).
52. Álmos. A m. tud. Akadémia által 1868-ban száz aranyos Nádasdy-díjjal jutalmazott hősköltemény 10 énekben. U. ott, 1870. (Corvina Könyvtár).
53. Dícsköltemény. 1871. okt. 11. a Csokonai-szobor leleplezésénél elszavalt, 40 aranynyal jutalmazott pályamű. Debreczen, 1871.
54-60. Shakespeare minden munkái. Ford. többen. Kiadja Tomory Anasztáz költségén a Kisfaludy-Társaság. I. Othello; II. Télirege; III. Machbeth; VI. Antonius és Cleopatra; XI. Romeo és Julia; A vihar; XIV. II. Richard király; XVIII. VIII. Henrik király. U. ott, 1864-1878.
61. Közkönyvtáraink s az egy országos könyvtár. Pest, 1871. (Lenyomat a Pesti Naplóból).
62-70. Verne Gyula regényei, Utazás a holdba és a hold körül (1869. 1870); Utazás a föld középpontja felé (1875); Utazás a föld körül 80 nap alatt (1876); Utazás a tenger alatt (1875); Strogoff Mihály utazása Moszkvától Irkutskig (1877); Servadac Hektor kalandos utazása a naprendszeren át (1877); A rejtelmes sziget (1877); Tizenötéves kapitány és A Bounty lázadói (1878); A Begum 500 milliója (1879); A gőzház (1880). Bpest, 1872-1880. (Ezen regények nagyobbrészt előbb a Vasárnapi Ujságban átdolgozva jelentek meg képekkel, nagyrészt 3. kiadásban is).
71. Eötvös József báró emlékezete. U. ott, 1872. (Akadémia Évkönyvei XIII. 6.).
72. Karner János: Számolókönyv kereskedők és iparosok számára. Ford. U. ott, 1872.
73. Karner: Teljes gyakorlat. számtan kiskereskedők és iparosok számára. Ford. U. ott, 1872. (Mentovich Ferenczczel és Szabó Imrével).
74. Szász Károly kisebb műfordításai. Teljes kiadás. U. ott, 1872. Három kötet. (és U. ott, 1873. Családi Könyvtár).
75. Byron, Hugo Viktor, Béranger. Műfordítások. U. ott, 1873.
76. Lewes Gy. Henrik, Goethe élete. U. ott, 1874. Két kötet.
77. Emlékbeszéd Kriza János l. t. felett. Bpest, 1875. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. V. 5.).
78. Szente Izabella, budai képezdei növendék. Gyászbeszéd és két ima. U. ott, 1875.
79. Tennyson Alfréd, Király-idyllek: I. Helen-II. Ginevra. U. ott, 1875. (Olcsó Könyvtár 13.).
80. Göthe költeményei. U. ott, 1875. Két kötet.
81. Emlékbeszéd Jakab István felett. U. ott, 1877. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. VI. 5.).
82. Salamon. Tört. költemény. U. ott, 1878.
83. Nisard. A franczia irodalom története. U. ott, 1878-80. Négy kötet.
84. Emlékbeszéd Pázmándi Horváth Endre 1839-ben elhunyt r. tag felett. A születése századik évfordulóján Pázmándon. U. ott. 1879. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. VIII. 5.).
85. Gróf Széchenyi István és az Akadémia megalapítása. U. ott, 1880.
86. Emlékbeszéd Lewes H. Gy. felett. U. ott, 1881. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. IX. 5.).
87. Papi dolgozatok. U. ott, 1880., 1887. Három kötet. (I. Halotti imák. II. Az egyházi évkör. III. Csak a Krisztust).
88. Az egyházi évkör. Ünnepi prédikácziók. U. ott, 1881.
89. A világirodalom nagy eposzai. U. ott, 1881-82. Két kötet. (A m. tud. Akadémia Könyvkiadó-Vállalata).
90. Hugo Viktor. Borgia Lucretia. U. ott, 1882. (Olcsó K. 140.).
91. Id. gróf Teleki László ismeretlen versei. U. ott, 1882. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. X. 7.).
92. Ebers György: Egy polgármesterné a XVI. századból. Ford. U. ott, 1882. Két kötet.
93. Tennyson: Az Arthur-mondakör és T. Király-Idylljei. Egyetemi előadásai után. U. ott, 1882. (Kőnyomat).
94. Edwards B. Amália: A nyoma veszett. Angol regény. Ford. U. ott, 1882.
95. Gyermek-élet U. ott, év n. (Vargha Gyulával).
96. Theuriet André, Becsvágyból. Regény. Ford. U. ott, 1883.
97. Kisebb költeményei. U. ott, 1883. aczélm. arczk.
98. Payn Jakab: Egy fedél alatt. Ford. U. ott, 1883.
99. Pierantoni-Mancini Gracia: Lidia, egy olasznő története. Regény. Olaszból ford. U. ott, 1883.
100. Virágos kert A magyar lyrai költészet legszebb virágaiból. Szerk. U. ott, év n.
101. Az Odysseia. Bevezetéssel a homéri eposzokba. U. ott, 1884. (Ifjúsági Iratok Tára 2., 3.).
102. Gyászbeszéd id. széki gróf Teleki Gyula ravatalánál Gyömrőn, 1883. decz. 26. U. ott, 1884.
103. Arany biblia. A szentírás feltüntetve a legnagyobb művészek képeiben, a hozzátartozó bibliai szöveggel. U. ott, 1884. Száz remek képpel.
104. Befejezett élet. Jordán István felett Pomázon 1884. nov. 30. U. ott.
105. Black William: Jolán. Angolból ford. U. ott, 1884.
106-107. Dante Alighieri Isteni színjátéka (Divina Commedia). Ford. bevezette és magyarázó jegyzetekkel kísérte I. A pokol. II. A purgatorium. III. A paradicsom. U. ott, 1885., 1891., 1899. (A m. tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalata IV. cyclus, Uj Folyam VII., XXXVIII.).
108. Trefort Ágoston. Élet- és jellemrajzi vázlat. Pozsony, (1886. Kortársaink 8.).
109. Schiller. Élet- és jellemrajz. Bpest, 1886. (Olcsó könyvtár 217.).
110. Válaszfalak az emberek között. Öt beszédben. U. ott, 1887.
111. Konfirmácziói Káté az evangelium szerint reformált helvét hitvallású növendékek számára. U. ott, 1888.
112. Az ember tragédiájáról. Győr 1889. (Egyetemes Könyvtár 22.).
113. Bölcs Salamon. Bibliai dráma négy felvonásban. Bpest, 1889. (Először adatott a Nemzeti Színházban 1889. jan. 25).
114. Uti tárcza. A visszatért. U. ott, 1890.
115. Horatius. Élet- és jellemrajz. U. ott, 1890. (Olcsó Könyvtár 381.).
116. A magyar protestáns irodalmi társaság közelebbi feladatairól. U. ott, 1891.
117. Templomszentelő imák és beszédek Nagybecskereken. U. ott, 1892.
118. Élet a halálban. Nagyobb és kisebb halotti beszédek és imádságok (1854-1893). U. ott, 1893.
119. Attila halála. Tört. tragédia 5 felv. U. ott, 1893. (Magyar Történeti Színműtár 1.).
120. István vezér. Történeti dráma 5 felv. U. ott, 1893. (M. Történeti Színműtár 2.).
121. A protestáns egyház viszonya a társadalmi kérdésekhez. U. ott, 1893.
122. Özv. Szász Károlyné Münstermann Francziska. 1806-1892. U. ott, 1893.
123. Az emberi szellem képviselői. Irta Emerson Ralph Waldo. Angolból ford. U. ott, 1894. (A m. tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalata. Uj F. XX.).
124. Győry Vilmos emlékezete. U. ott, 1894. (Különny. az Akadémiai Értesítőből).
125. Egy nap és ezer esztendő. Ujévi és egyszersmind milleniumi egyházi beszéd 1896. jan. 1. Pesten. Kecskemét, 1896.
126. Ezer év. Történeti drámai költemény három felv., előjátékkal és utóhanggal. Bpest, 1896. (Ifj. Szász Bélával együtt).
127. Madártávlatból. Bpest, 1897. (Olcsó Könyvtár 1030.)
128. Csendes órák. Segédkönyv a bibliának az életbe átvitelére. Irta dr. Miller I. R., ford. U. ott, 1897. (Házi Kincstár I.).
129. Gyászbeszéd és imádság az 1898. jún. 11. elhunyt bogáti Hajdú József hites ügyvéd koporsója felett. U. ott, 1899.
130. A magyar királyság, keresztyénség és reformatio. Egyházi beszéd. U. ott, 1901.
Kéziratban: Drámaiak: Zsigmond király (1847), Lothario és Sperata, Perényiek; Királyok iskolája, Kálmán király, Jog és bitorlás; József császár, Apám felesége (vígj. 1. felv. előadatott a budapesti Nemzeti Színházban), Fattyú Borics, Erős szer hat, vígj., (Mátyás király cz. alatt előadatott a kolozsvári Nemzeti Színházban), A politikus asszonyok, vígj. 5. felv., Zrinyi, szomj. 5 felv. 1868., Amerikai párbaj (színműtöredék) és Nándor ostroma, hősköltemény.
Szerkesztette az Akadémiai Emlékkönyvet 1859; a Különféle Papi dolgozatok. Uj folyama 1860. három füzetét; az Árvízkönyvet Szeged javára 1880.
Arczképe: aczélmetszet Weger A-tól Lipcsében 1883. (A 97. sz. munkában); olajfestés: Boruth Andortól az Akadémiában; Endrey Sándortól a Kisfaludy-Társaság számára.
Síremléket gyermekei állítottak a kerepesiúti temetőben.
Életképek 1847. I. 25., 26. sz. (Boritékon).
Arczkép-Album I. 1855. kőny. arczk.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 433. II. 418. l.
Vasárnapi Ujság 1858. 14. sz. arczk., 1876. 11. sz. arczk., 1884. 43. sz. arczk., 1905. 3. sz. arczk. 48. sz.
Jelenkor. Encyclopoedia. Pest, 1858. 89. l.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Új F. I. 1860. 16. l.
Ország Tükre 1862. 29. sz. kőny. arczk.
Akadémiai Almanach 1863. sat.
Kákay Aranyos, Ujabb Fény- és Árnyképek. Pest, 1866.
Magyarország és a Nagyvilág 1866. 10., 12. sz. arczk.
Hazánk s a Külföld 1866. 9. sz. arczk.
Alföldi Hirlap 1869. 112. sz.
Tudósítvány a nagy-körösi helv. hitv. tanítóképzőről 1878. 7. l.
Vutkovics Sándor. Magyar Irók Albuma. Pozsony, 1873. 279. l.
Szinnyei Könyvészete és Repertóriuma. Történelem. I. II.
Figyelő I-XVIII., XXI., XXII., XXIV., XXVI.
M. Tisztviselő 1881. 13. sz. arczk.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Koncz József, A marosvásárhelyi ev. ref. Kollegium története. Marosvásárhely, 1884. 253., 464. l.
Új M. Athenás 385., 519. l.
1881: Pesti Napló 297., sz., B. Hirlap 297. Nemzet 297., Egyetértés 297., Prot. Egyh. és Iskolai Lap. 44. sz.
Protestáns Képes Naptár 1885. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XV. 440., XVIII. 621. Pótlékkötet 1904. II. 644. l.
Akadémiai Értesítő 1890. 46., 133. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 149. l.
Sturm, Országgyülési Almanach. Bpest, 1897. 47. l.
M. Könyvészet 1901.
Ádám Gerzson, Nagykőrösi Athenas. Nagykőrös, 1904. 234. l.
1905: Egyetértés 286., Budapesti Hirlap 287., 288. sz., Pesti Hirlap 236. sz., Budapesti Szemle CXXIII. 320. l., Irodalomtörténeti Közlemények 385. l.
Petrik M. Könyvészet 1886-1900. és gyászjelentés.