Szász Károly (szemerjai idősb)
ref. főiskolai jogtanár, 1848-49. államtitkár, Sz. János vízaknai királybiró és aldobolyi Fülöp Debora fia, szül. az I. Rákóczi György erdélyi fejedelem által szemeriai előnévvel nemesített családból 1798. jan. 25. Vízaknán; 1805-13. a nagyenyedi főiskola növendéke volt, 1814. Kolozsvárt a kath. kir. lyceumban jogot hallgatott; 1815. a marosvásárhelyi kir. táblánál volt jurátus, 1817. megszerezte az ügyvédi oklevelet; ugyanezen évben, mint Zeyk János és Teleki Elek gróf nevelője, ezekkel együtt Bécsbe ment, hol az általa különösen kedvelt szám- és természettudományokkal foglalkozott; 1820. visszatért Erdélybe és Enyeden lett segéd-, 1821. rendes jogtanár; csakhamar megválasztotta Alsó-Fehér vármegye táblabírájává, Vízakna városa tiszt. polgárává s ez időtől fogva Erdély politikai életében és reformküzdelmeiben jelentékeny szerepet vitt Alsó-Fehérvármegyében. A m. tudom. Akadémia levelező tagjának választotta, (1834. nov. 10. lett rendes tag.) A híres 1845. erdélyi országgyűlésen mint Vízakna követe jelent meg s ott mint Erdély első törvényhozója s kitünő szónoka vezérszerepet játszott. E szereplése az országgyűlés feloszlatása után politikai üldözéseknek tette ki, főbenjáró perbe vonatott és az udvari kanczellária a jogtanári széktől elmozdítását vagy más tanszékre áthelyezését követelte. Az 1837. szebeni országgyűlésen már nem jelent meg. A nagyenyedi kollegiumban a physika és mathematika tanszéke 1838. megüresedvén, maga kérte arra áthelyezését, a mi 1839. megis történt. 1848-ban ismét Vízakna követe volt az erdélyi és az unio kivívása után a pesti első nemzetgyűlésnek; egyszersmind a vallás- és közoktatásügyi miniszteriumhoz államtitkárnak neveztetett ki. A szomorú napok bekövetkeztével őt is zaklatták, de a per folyamán Haynau által megkegyelmezett 207 között ő is szabadonbocsáttatott. Az erdélyi főegyháztanács által tanári állásába visszaállíttatván (miután Enyed elpusztult), Maros-Vásárhelyre rendeltetett a híres Bolyai Farkas helyére 1851-ben, hol 1853. okt. 25. meghalt. A m. tudom. Akadémiában 1859. decz. 19. báró Kemény Zsigmond tartott fölötte emlékbeszédet.
Czikkei főleg a Nemzeti Társalkodóban (1831. 1-3. sz. Egyesülés, Publicola álnévvel, 8. sz. Társalkodási rendszabályok «Egy szabad szász» álnév alatt, 1841. II. Az iskolákról); a Házisegédben (1840. Az erdélyi magyarok és székelyek perei folyamatja), a M. Tud. Társaság Évkönyveiben (III. A szerzett törvények eredeti kútfejéről). Székfoglaló 1836. szept. 1.).
Munkái:
1. A derék ember és ritka érdemű tanító képe. Egy beszéd, mellyel Köteles Sámuelnek... becses emlékezetét tanítványai szivében megujjította... 1831. jún. 27. Kolozsvár.
2. 1831. esztendő történetei. U. ott, 1832.
3. Sylloge tractatuum aliorumque auctorum publicorum historiam et argumenta b. diplomatis Leopoldini, resolutionis idem quae Alvincziana vocatur, illustrantium. U. ott, 1833.
4. Latin nyelvtudomány. Nagy-Enyed, 1828.
5. Az igeidők formálódásának szabályai. U. ott, 1838.
6. Magyar nyelv-tudomány. Magyar tanulók és tanítók számára írta. U. ott, 1839. (Ezen czímmel is: Parthenon, Tanulmányok Tára).
7. Számtan. (Algebra). Pest, 1853. (Fiával Szász Károlylyal együtt).
Ferenczy-Dánielik. M. Irók I. 432. l.
Törvénykezési Lapok 1858. 83., 87. l.
Prot. Naptár 1859. 29. l. arczk.
M. tud. Akadémia Évkönyve IX. (Báró Kemény Zsigmond), Hazánk II. 408. l., Budapesti Szemle VIII. 37. l. 1860.
Hazánk és a Külföld 1866. 7. sz. arczk.
Toldy F., M. nemzeti irodalom története. 4. kiadás. Pest, 1878. 332., 336. l.
Koncz József, A marosvásárhelyi ref. kollegium története. Marosvásárhely, 1885., 446., 417., 596., 655. l.
Uj. M. Athenas 383. l.
Vasárnapi Ujság 1889. 22. sz. arczk. 1898. 22. sz. arczk.
Petrik Bibliogr.
Pallós Albert, Marostorda-vármegye és Marosvásárhely népoktatási intézeteinek története. Marosvásárhely, 1896. 34. l.
Pallas Nagy Lexikona XV. 439. l. (Farkas József).
Közérdek (Nagyenyed) 1898. 9. sz. 1899. 47. sz.
Magyar Pestalozzi 1898. 2. sz.