bölcseleti doktor, állami felsőbb leányiskolai tanár, szül. 1851. decz. 20. Székely-Udvarhelyt; középiskoláit a nagyenyedi ref. kollegiumban, az egyetemet 1872-75. Budapesten végezte, hol 1875. júl. 22. a földrajzból és történelemből középiskolai tanárvizsgálatot és ugyanott 1879. és 80. ugyanazon tantárgyakból doktorátust tett. 1875-76. Bécsben mint egyéves önkéntes szolgált. 1876-80. a csáktornyai polgári fiúiskolában tanítóskodott; 1880-81. az alsó-lendvai polg. fiúiskola, 1881-től pedig a lőcsei állami felsőbb leányiskola igazgatója volt, jelenleg a pozsonyi állami felsőbb leányiskola tanára.
Czikkei a Földrajzi Közleményekben (1880. A fővárosok keletkezéséről, Alsó-Lendva és Vidéke), a lőcsei áll. felsőbb leányiskola Értesítőjében (1882. A felsőbb leányiskola ismertetése), a M. Tanügyben (1883. A felsőbb leányiskolák kérdéséhez, 1885. A magyar nyelv grammatikai tanításának előmozdításáról), a Nemzeti Nőnevelésben (1882., 1892., 1897.), a Székely-Udvarhelyben (1904. A hirlapírásról); írt a M. Nyelvőrbe is.
Munkái:
1. A szigetek keletkezése, természetrajzi viszonyai és az emberi nem fejlődése rajtok. Bpest, 1878. (Doktori értekezés).
2. A Semsey-féle földrajzi pályamű bírálatának czáfolata. Pozsony, 1896.
3. A pozsonyi székesegyház. Pozsony, 1907.
A lőcsei felsőbb leányiskola Értesítője 1895. 13. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Kalmár E., Tanári Névkönyv. Lőcse, 1907. 280. l.