ügyvéd, járásbiró, szül. 1845. nov. 7. Debreczenben; iskoláit végezvén, Biharvármegyének esküdtje lett; 1859-ben Pesten ügyvédi irodát nyitott; 1872. derecskei, majd utóbb tenkei aljárásbirónak, 1878 tavaszán pedig váczi járásbirónak nevezte ki a kormány.
Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1864. Alföldi népbabonák), a Pesti Naplóban (1865. 38. sz. Csokonai V. M. lak- és halálozás helye Debreczenben); a Hazánk és a Külföldben (1869. A czigányok magyarországi történetei, 1870. Adalék a régészet történetéhez, Alföldi babonák).
Munkái:
1. Debreczen környékén s Biharmegyében és a Hajdúkerületen talált kő- és bronzkorszaki maradványokról. Debreczen, 1871.
2. Költemények. U. ott, 1871.
3. A romanismus. U. ott, 1877. (Azt tanácsolja a ruméneknek, hogy az orosz helyett inkább a magyarokkal szövetkezzenek, s hogy különösen a hazánkban lakók ne kifelé keressék a jövőt, hanem idebenn).
4. Az őskori bronzgyártás hazánk területén. Nagyvárad, 1878.
5. Költemények. Bpest, 1880.
Századok 1871. 656. l.
Márki Sándor, Bihari Román Irók. Debreczen, 1880, 84. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.