a Petőfi-Társaság főtitkára, a Kisfaludy Társaság tagja és az Uránia tudományos szinház igazgatója, Sz. Pál alispán és nagyoroszi Farkas Terézia fia, sz. 1844. jan. 1. Tisza-Füreden (Hevesm.); alsóbb iskoláit a szülői házban magán nevelők vezetése alatt végezte; jogot Debreczenben hallgatott; az államvizsgálatot Kassán 1866-ban tette le, 1867. pedig Pesten ügyvédi oklevelet nyert, de sohasem ügyvédkedett, hanem mint író működött. A magyar irodalom és művészet külföldön való ismertetése körül nevezetes tevékenységet fejtett ki. 1876-ban részt vett a Petőfi-társaság megalapításában, melynek kezdettől fogva főtitkára volt. 1901-ben a Kisfaludy-Társaság is megválasztotta tagjának, az Uránia pedig igazgatójának. Sokat utazott németföldön, de különösen Olaszországban. Meghalt 1908. febr. 11. Budapesten.
Irt a következő fővárosi s vidéki szépirodalmi és vegyes tartalmú hirlapokba, folyóiratokba és évkönyvekbe: Hölgyfutár (1861., 1864. versek Heine, Mirza Schaffy és Freiligrath után); Tarka Világ (1869. Heine), Hon (1871. 205. sz. Csokonai szobra és Debreczen 1876. 104., 105. sz. Berzsenyi Dániel); Figyelő (1871. Csokonai és Palóczi Horváth Ádám, 1872. Kisfaludy Károly mint vígjátékíró, Kisfaludy Sándor, 1873. Madách irodalmi hagyatékából, Kazinczy F. nősülése, 1874. A svéd Csokonai); Koszorú (1879. Tóth Kálmán, Petőfi, Lauka Gusztáv, 1880. Kovács Pál, Orlai Petrich Soma, Petőfi szülői, szülőháza, 1881. Mészöly Géza, gr. Zichy Géza, 1892. Kertbeny Károlyról, Baditz Ottó, Benczur Gyula, Zimay László sat.); Petőfi-Társaság Lapja (1877. Petőfi kéziratai, 1878. A franczia színpad Molière korában, Molnár Borbára); Szarvasi Lapok (1885. 44., 45. sz. Petőfi Sándor szerelme); Nemzet (1886. 201., 203. sz. Egy könyvkedvelő jegyzeteiből); Pesti Napló (1886. 213. sz. Apró vonások Liszt életéből, 1889. 358. sz. Irodalmunk 1889-ben, 249., 250. Az első magyar politikai élczlap: Tóth Kálmán kiadatlan leveleiből, 353. Emlékezés Liszt Ferenczre, 1890. 307. Nemzeti szempont a könyvvásárlásban, 1895. 276. Rydberg és Petőfi, 346. A Petőfi-szoba); M. Szalon (VII. 1887. Kralovánszky Bertalan, 1887. Az irodalom és művészet 1886-ban, 1891. Az antik festészet emlékei; Graf gyűjteménye, 1892. Képzőművészetünk 25 év óta, 1893. Arany János szobra, 1894. Munkácsy vázlataiból, 1895. Munkácsy); Irodalmi Értesítő (1888. Ujabb elbeszélőink); P. Hirlap (1890. 24. Magyar költők olasz fordításban); M. Szellemi élet (Bpest, 1892. Vallomások); M. Hirlap (1896. 311. sz. Irodalmunk a külföldön); Vasárnapi Ujság (1899. Barabás Miklós, 1900. Munkácsy Mihály, Lenau Miklós); ezeken kívül még igen sok czikket írt a nevezett Közlönyökbe és másokba is, különösen a Fővárosi Lapokba. A Pallas Nagy Lexikonába a magyar művészek életrajzát írta.
Munkái:
1. Szünórákra. Vegyes művek. Debreczen, 1866. (Széptani és kritikai tanulmányok).
2. Csokonai életrajza. U. ott, 1869.
3. Nagy szellemek. Pest, 1870. (Leopardi, Poe Edgar, Burns, Heine, Lenau).
4. Moliere élete és művei. U. ott, (1870.).
5. Vázlatok a széptan és irodalomtörténet köréből. Bpest, 1875.
6. A két Kisfaludy. U. ott, 1876. (M. Könyvesház 32., 33.).
7. A művészet philosophiája. Taine után ford. U. ott, 1878. (1879.).
8. A szerelem művészete. Ovidius után ford. U. ott, 1883.
9. Utazás a szobám körül. Irta Xavier de Maistre, ford. U. ott, 1884. 3. rajz.
10. Tóth Kálmán életrajza. Pozsony (1885. Magyar Helikon 37.).
11. Magyar költők szerelmei. Bpest, 1887.
12. A könyv régen és most. U. ott, 1888. (Különny. az Irodalmi Értesítőből. Ism. Vasárn. Ujság 36. sz., Egyetértés 243. sz.).
13. Magyar művészek. Műtörténelmi vázlatok. U. ott, 1887-88. Két kötet. (Ism. 1888: Főv. Lapok 338., Erdélyi Hiradó 286., Irod. Értesítő 7., 11. sat. sz., Egyetértés 78., P. Napló 338., M. Szalon X. k.).
14. Ujabb elbeszélők. U. ott, 1889.
15. A magyar művészet századunkban. U. ott, 1890. (Szépirodalmi Könyvtár I. 4.).
16. Benvenuto Cellini önéletrajza. Ford. és jegyzetekkel ellátta. U. ott, 1890-91. Két kötet.
17. Örök emlékek. U. ott, 1891. (Szépir. Könyvtár II. 9.).
18. Petőfiné Szendrey Julia. U. ott, 1891. Rajzokkal. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny).
19. Guy de Maupassant elbeszélései. Ford. U. ott, 1892.
20. Halevy Ludovič elbeszélései. Ford. U. ott, 1893.
21. Olasz földről. U. ott, 1896. (Ism. Nemzet 21., M. Szemle 2. sz.).
22. Izsó Miklós élete és munkái. U. ott. 1897. (M. műtörténeti monographiák I. Hét képpel. Ism. M. Hirlap 323., Főv. Lapok 334., M. Szemle 49., 50., Ország-Világ 49. sz.).
23. Markó Károly és a tájképfestészet. U. ott, 1898. Hat képpel. (Ism. Vasárnapi Ujság 15. sz., M. műtörténeti monographiák II.).
24. A sajtó felszabadulása. (1848. márcz. 15-1898. márcz. 15.) U. ott, 1898. (Ism. M. Könyv Szemle).
25. Jankó János élete és munkái. U. ott. 1899. egy képpel. (M. műtörténelmi monographiák III. Ism. Budapesti Napló 68. sz., Nemzet 147. sz.).
26. Egy amateur naplójából. U. ott, 1899.
27. Száz év a magyar művészet történetéből. 1800-1900. 235 szövegképpel és 30 önálló melléklettel. U. ott, 1900. (Ism. Prot. Szemle, Pol. Hetiszemle 49., Budapesti Hirlap 323., Uj Idők 49., Budapesti Napló 312., M. Nemzet 313. sz., 1901. Nemzeti Iskola 12., M. Iparművészet.).
28. Városról-városra, Olaszországi képek. U. ott, 1904.
Szerkesztette a Figyelőt 1871. jan. 1-től 1875. decz. 26-ig; az Otthon cz. szépirodalmi és ismeretterjesztő havi közlönyt 1875-76. jan.-szept.; a Regélőt 1876; a Petőfi-Társaság Lapját 1877. jan. 1-től 1878. decz. 22-ig; a Petőfi-Társaság Évkönyvét 1879-re; a Koszorút 1879-82-ig nyolcz kötetét és a Petőfi-Albumot Budapesten 1898.
Álnevei: Scriptor; Turul (Napkeletben).
Alföldi Hirlap 1889. 121. sz.
Igazmondó 1871. 41. sz. arczk.
Vutkovich Sándor, Magyar Irók Albuma. Pozsony, 1873. 338. l.
Figyelő I-VI., IX-XXIV., XXVI.
Kákay Aranyos Nro 3., Még újabb Fény- és Árnyképek. Bpest, 1878.
Angelo de Gubernatis, Dizionario biografico degli scrittori contemporanei. Firenze, 1879. 974. l.
Magazin für die Literatur des Auslandes 1879. jan. 18.
Le Moliériste. Revue. Paris, 1879. 184. l.
Moliére Museum. Wiesbaden, 1881. III. 89. l.
Petrik Könyvészete.
Egyetemes Philologiai Közlöny (1885-től Hellebrant Repertóriuma.)
Szinnyei Repertóriuma. Történelem II.
Kiszlingstein Könyvészete.
A Hét 1890. 52. sz.
Ország-Világ 1891. 51. sz. arczk.
Magyar Hirlap 1892. 345. sz. (Kézírása és névaláírása.)
Fővárosi Lapok 1895. 295. sz.
Pallas Nagy Lexikona XV. 405., XVIII. 618. l., II. Pótlék 1904. 641. l.
Utas, Hevesvármegyei irók. Gyöngyös, 1901. arczk.
Vasárnapi Ujság 1901. arczk., 1908. 7. sz. arczk.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai XXXVI. 1903.
M. Könyvészet 1904.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1906.
M. Könyv-Szemle 1908. 93. l.
Budapesti Hirlap 1908. 38. sz.
Pesti Hirlap 38. sz.
M. Állam 1908. 41. sz. és gyászjelentés.