országos levéltári tisztviselő, szül. 1867. júl. 5. Kún-Szent-Miklóson; gymnasiumi tanulmányait Makón, Temesvárt és Hódmezővásárhelyen, a jogiakat a budapesti egyetemen végezte. Egyetemi tanulmányainak befejezése után az országos levéltárnál, 1894. szept. 10. a nemzeti múzeumnál vállalt könyvtár-segédi állást. Előbb a történettudományt művelte; később nagy buzgósággal a nyelvtudománynak élt; több európai nyelvben járatos volt. A tudományos vezető körök az Árpád-kori okiratokban előforduló magyar szókincs összegyűjtésére buzdították. Sz. fáradhatatlan szorgalommal látott nagy feladatának megoldásához. Búvárkodás és adatgyűjtés czéljából beutazta Oroszország, Németország, Ausztria és Magyarország mindazon levéltárait és könyvtárait, melyekben nagyszabású munkájához adatokat vélt föltalálhatni. A m. tud. Akadémia 1895-ben nyelvtudományi bizottsága tagjává választotta. Tagja volt még az orosz császári földrajzi társaságnak is. Öngyilkos lett 1895. nov. 21. Budapesten.
Már mint egyetemi hallgató figyelemre méltó czikkeket írt az Egyetemes Philologiai Közlönybe (1891. Oláh, bolgár vagy magyar eredetű volt-e Ronsard Péter) és a Budapesti Szemlébe; a Pallas Nagy Lexikonába a lengyel és cseh irodalmi s történelmi czikkeket írta.
Munkái:
1. Bosznia története. Klaics-Bojnicsics után ford. Nagy-Becskerek, 1830. (Történeti-, nép és földrajzi Könyvtár. XXII.).
2. Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten 1054-1717. Bpest, 1891. (Olcsó Könyvtár 290. és Új sorozat 767-772.).
3. Régi magyar utazók Európában 1532-1770. Eredeti kútfőkből összeállította és magyarázatokkal ellátta. (Előszót írta Vámbéry Ármin). Nagybecskerek, 1892. (Történeti-, nép- és földrajzi Könyvtár XLI.).
4. A Schlägli magyar szójegyzék XV. a század első negyedéből. Az eredeti kéziratokból közzétéve bevezetéssel és magyarázatokkal ellátva. (A szójegyzék fényképével). Bpest, 1894.
5. A Murmelius-féle latin-magyar szójegyzék 1533-ból. A schwazi Ferencz-rendi kolostorban őrzött egyetlen példányból közzétette, bevezetéssel és magyarázatokkal. Bemutattatott a m. tudom. Akadémia 1895. febr. 3. ülésén, Egy fényképi hasonmással. U. ott, 1895. (Értekezések a nyelv- és széptud. kör. XVI. 7. Ism. M. Könyv-Szemle 1896., M. Nyelvőr, Revue Critique 42. sz., Korrespondenzblatt d. Ver. f. sieb. Landeskunde 5. sz., Irodalomt. Közlemények 1897.).
6. A tihanyi apátság 1055. alapítólevele, mint a magyar nyelv legrégibb hiteles és egykorú emléke. U. ott, 1896. (Különny. a Nyelvtud. Közleményekből. Ism. M. Nyelvőr).
7. Magyar oklevél szótár. Régi oklevelekben és egyéb iratokban előforduló magyar szók gyűjteménye. Legnagyobb részüket gyűjtötte Szamota István. A m. t. Akadémia megbízásából szótárrá szerkesztette Zolnai Gyula. Bpest, 1902-1903., 1906. (Ism. M. Nyelvőr 1903).
Hazánk 1895. 319. sz. (Erdélyi Pál).
Pesti Hirlap 1895. 322. sz. (Dézsi Lajos).
Vasárnapi Ujság 1895. 47. sz. (Nekr.), 48. sz. arczk.
A M. Nemzeti Múzeum. Bpest, 1896. 80. l.
Pallas Nagy Lexikona XV. 401. l.
M. Könyvészet 1906.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.