bölcseleti doktor, egyetemi tanár, udvari tanácsos, szül. 1840. ápr. 18. Kolozsvárt; gymnasiumi tanulmányait szülővárosában, az egyetemieket Bécsben végezte. 1861. helyettes, 1863. a megszerzett oklevél alapján rendes tanár lett a budai (egyetemi) főgymnasiumban és ott működött 1872. októberig. 1864-ben Mayer családi nevét Szamosira változtatta. 1870. a pesti egyetem magántanára lett a görög irodalom történetéből. 1871. államköltségen kiküldötték Németországba, hogy az ottani philologiai seminariumokat tanulmányozza. 1872. az ujonnan felállított kolozsvári egyetemhez rendes tanárrá nevezték ki a classica-philologiai tanszékre, 1873 óta egyszersmind a középiskolai tanárképző intézet igazgató-tanára, 1887-től az országos középiskolai tanárvizsgáló bizottság alelnöke, 1889 óta pedig elnöke. 1880. tiszteleti-bölcseletdoktori oklevelet kapott. 1892. tanulmányútat tett Olaszországban, 1896. az országos közoktatási tanács tagjává neveztetett ki. Hivatalos működésén kívül az egyesületi téren fejtett ki tevékenységet. Nagy része volt az országos középiskolai tanáregyesület, úgy a budapesti philologiai társaság megalapításában. 1879 óta tiszteleti titkára az erdélyi róm. kath. státus igazgató-tanácsának, alelnöke az erdélyi irodalmi társulatnak, 1887. elnöke lett az erdélyi múzeum-egylet bölcselet, nyelv- és természettudományi szakosztályának. 1898. nov. 9. óta az erdélyi múzeumegylet alelnöke.
Írt a következő hírlapokba és folyóiratokba: Kritikai Lapok (1862), Kalauz (1865), Tanodai Lapok (1865), Erdélyi Múzeum (1874-75., 1877., 1879-80.), Országos Tanáregylet Közlönye (1867., 1869., 1871-72., 1874-75., 1877-78., 1882-83.), Irodalmi Értesítő (1874), Kelet (1875-81), Egyetemes Philologiai Közlöny (1877), Erdélyi Figyelő (1880), Kolozsvári Közlöny (1882-85), Erdélyi Múzeum (1880. Sophokles a magyar irodalomban, 1893. Egy régi görög álmoskönyv, 1895. A nők az ó-kori görögöknél, A nők a régi görög irodalomban, 1897. Pompejiről); Kolozsvári Lapok (1899. 14. sz. Petőfi költészete). sat. A Felső oktatásügy Magyarországon cz. munkába (1896) megírta a kolozsvári m. kir. középiskolai tanárképző rövid történetét.
Munkái:
1. Tirocinium poeticum. Bevezetésül a latin költők olvasásához. Siebelis nyomán. Bpest, 1871. (2. kiadás 1874., 3. k. 1879. 4. k. 1883. U. ott).
2. A nő jellemek Sophokles tragoediáiban. Kolozsvár, 1875.
3. Demosthenes, Görögország legnagyobb szónoka. U. ott, 1875.
4. « A classica philologia történelme hazánkban» cz. mű előzetes ismertetése. U. ott, 1875.
5. Plato Critója. Bpest, 1877.
6. Szemelvények görög remekírókból. U. ott, 1877.
7. Szepesi Imre Görög nyelvtana 7. kiadása teljesen átdolgozva. U. ott, 1878.
8. Az ausztriai egyetemek haladása tíz év alatt (1868-1877.) és egy pillantás a magyar egyetemekre. Kolozsvár, 1879. (Különnyomat az Erdélyi Múzeumból).
9. Plato, Socrates védelme és Critója. Bpest, 1880.
10. Görög nyelvtan. Bpest, 1881., 1883. Két rész. (I. 2. jav. kiadás 1885., 3. rövidített kiadás U. ott, 1889. Ism. 1891. Tanáregyl. Közlönye, Philologiai Közlöny, 4. k. 1902., 5. átdolg. k. 1905. U. ott).
11. Görög olvasókönyv a gymnasium V. osztálya számára. U. ott, 1882. (2. jav. kiadás 1885., 3. k. 1900. U. ott).
12. Szemelvény Platón műveiből. U. ott, 1883.
13. Latin nyelvtan. U. ott, 1884., 1886. Két rész. (2. röv. k. 1895., 3. rövidített kiadás 1896., 4. átdolg. kiadás 1902. U. ott).
14. Latin olvasókönyv. U. ott, 1885. (2. kiadás 1890., 3. k. 1896., 4. k. 1904., 5. k. 1907. U. ott).
15. A középiskolai tanárok képzéséről. Kolozsvár, 1887. (Rektori székfoglaló).
16. Az erdélyi múzeum-egylet történelmére való visszatekintés. Megnyitó beszéd. U. ott, 1888. (Különny. a Kolozsvárból).
17. Jegyzetek Platon műveiből való Szemelvényhez. Bpest, 1889.
18. Egy római költő (Catullus) életéből. Kolozsvár 1894.
19. A doctor czím használata. U. ott, 1904. (Schneller István tanárral együtt).
Szerkesztette a Budapesti Tanáregylet Közlönyét kezdetben mint segédszerkesztő, utóbb egyedül 1867-68. márcziusig; az Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönye I-V. évfolyamát 1868. márcz. 12-től 1872. okt. 8-ig (melyben sok czikke jelent meg Sz. G. aláírással).
Álneve: Non quis? sed quid? (a Tanáregyesület Közlönyében és a kolozsvári Keletben).
Moenich-Vutkovich, Magyar Irók Névtára. Pozsony 1876. 132. 537. l.
Petrik, Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XV. 400., XVIII. 617. l. és Pótkötet 1904. II.
Magyar Könyvészet 1900-1902.