ügyvéd, a m. tudom. Akadémia és a Kisfaludy-Társaság rendes tagja, Sz. Péter helytartósági titkár és Rudolph Teréz fia, Sz. Ágoston írónak testvéröcscse, szül. 1813. ápr. 18. Budán; alsóbb iskoláit 1819-24. ugyanott és 1824-26. Székesfejérvárt, a bölcseletet és törvénytudományt a pesti egyetemen végezte, hol Horvát Istvánnak kedvelt tanítványa volt, a ki lényeges befolyást gyakorolt tudományos fejlődésére; tanulótársa és barátja volt b. Eötvös Józsefnek. Kölcsey Ferenczhez, akkor szatmármegyei főjegyzőhöz ment törvényes gyakorlatra. 1832. a kir. tábla hites jegyzője, majd a helytartóságnál fogalmazó gyakornok és 1833 végén ügyvéd lett; ügyvédi gyakorlatot azonban nem folytatott, de annál nagyobb hévvel tanulmányozta a jog és törvényhozás philosophiáját. 1836. szept. 10. a m. tudom. Akadémia levelező tagja lett (1837. annak segédjegyzőjévé s levéltárnokává, 1838. a törvénytudományi osztály rendes tagjává választatott; a Kisfaludy-Társaság 1837. nov. 5. választotta tagjává). Hogy ismereteit gazdagítsa, három ízben tett külföldi utazásokat, 1836. Bécsben és Ausztriában, 1838-39. Németországban, Belgiumban és Francziaországban, különösen Párisban, s 1840. Svájczban, a Rajnán és Londonban; megismerkedett a külföld jelesebb jogtudósaival. Mint elismert jeles jogtudóst az 1840-ben összeállított büntetőjogi választmánynak jegyzőjévé választották; résztvett a javaslat elkészítése- és szerkesztésében. 1844 közepén Kossuth visszalépése után a Pesti Hirlapnak egy évig szerkesztője volt; a hirlapnak azután is fő dolgozótársa s b. Eötvös Józseffel együtt egyik vezére maradt. Most már egészen publicistai s jogi tanulmányokra adta magát. Az 1843. pozsonyi országgyűlésen mint Korpona város képviselője lépett fel, s mint szónok is kitünő volt; ritkán, de alapossága és szónoki ereje által közfigyelmet gerjesztve szólalt fel, egyszersmind a Pesti Hirlapba országgyűlési tudósításokat küldött. 1848-ban Deák Ferencz igazságügyminiszter a kodifikáló osztály főnökségére hívta meg, ki a kodifikáczió fogalmát először ismertette irodalmunkban; ez állásában segített Deáknak szervezni a sajtóvétségek felett ítélő esküdtszékeket franczia minta után; de már ugyanazon év nyarán Frankfurtba küldte a kormány ifj. Pázmándy Dénessel, mint követet a német birodalmi gyűlésre, a német birodalom s Magyarország közti viszonyok felvilágosítása és rendezése ügyében; e megbízást folytatta Párisban és Londonban. Azután külföldön maradt 1855-ig, és Svájczban, Zürichben és Rohrschachban lakott és ott dolgozott legnagyobb munkáján: Magyarország történetén. 1855-ben hazahozta a honvágy. A Bach-korszak elnyomása alul felszabadult s megújult Akadémia a lelépett Toldy F. helyébe titkárnak választotta. 1861. Pest egyik képviselője lett. A folytonos munkásság kimerítette erejét, s külföldön keresett orvoslást; a wildbadi fürdőbe ment, hol azonban baja csak súlyosodott s visszajövet 1864. júl. 17. Salzburgban meghalt. A m. tud. Akadémiában 1865. decz. 11. báró Eötvös József tartott fölötte emlékbeszédet.
Jogi és státustudományi czikkeket írt az Athenaeumba (1839. Úti naplómból sat.), Figyelmezőbe, a Pesti Hírlapba politikai, jogtudományi, történelmi czikksorozatokat és polemiákat; később a Pesti Naplóba, a Honba (1864. 91., 92. sz. Adalékok az 1723. 1-3. törvényczik keletkezéséhez).
Munkái:
1. Észrevételek a Muzarion III. és IV. kötetéről. Pest, 1830.
2. Bimbók U. ott, 1831.
3. Ugyanaz. U. ott, 1832.
4. Alphonse levelei. Bpest, 1832.
5. Ezer egy éjszaka. 12. füzet ford. Pest, 1833.
6. Fridrik és Katt. Novella. U. ott, 1833.
7. Kesseleőkeői Majthényi Sándor emléke. Buda, 1836.
8. Themis. Értekezések a jog körében. 1. füzet. Pest, 1837.
9. A büntetőeljárásról, különös tekintettel az esküttszékekre. U. ott, 1841.
10. Státusférfiak és szónokok könyve. U. ott, 1848. Uj folyamat. U. ott, 1850. (2. kiadás. U. ott, 1864-65. Két kötet).
11. Publicistikai dolgozatok. U. ott, 1847. Két kötet. (I. 1839-44., II. 1844-47.).
12. Diplomatische Aktenstücke zur Beleuchtung der ungarischen Gesandtschaft in Deutschland. Zürich, 1849.
13. Lettres sur la Hongrie. I-III. U. ott, 1849.
14. Magyarország története I-IV. kötet. Lipcse, 1852-54. V. és VI. k. 1-3. füzete. Pest, 1857-59. (2. kiadás. Pest, 1860-66. Németül Wogerer ford. Pest, 1866-1875. Négy kötet 1564-ig.).
15. A tatárjárás Magyarországon. Pest, 1856. (Vasárnapi Könyvtár I. 2.).
16. Adalékok a magyar nemzet történetéhez a XVI. században. U. ott, 1859. (2. kiadás. U. ott, 1861.)
17. A magyar történelemhez. Erdély és a porta 1567-1578. U. ott, 1860. és 1862. (Ism. M. Sajtó 1862. 158., 159. sz.).
18. A magyarországi szerb telepek jogviszonyai az államhoz. Pest, 1861.
19. Fiume a magyar országgyűlésen. U. ott, 1861. (2. kiadás U. ott, 1866.).
20. Beszéde a képviselőházban 1861 máj. 26. U. ott, 1861. (Tisza Kálmán beszédével).
21. Beszéde a képviselőházban 1861 máj. 17. U. ott, 1861. (a Magyarország 116. számához. Bartal György beszédével).
22. A horvát kérdéshez. U. ott, 1861.
23. Das Rechtverhältniss der serbischen Niederlassungen zum Staate in den Ländern der Ungarischen Krone. Leipzig und Pest, 1862.
24. Zur Ungarisch-Kroatischen Frage. U. ott, 1863.
25. II. Rákóczy Ferencz bujdosása. I. kötet. Pest, 1863-64.
26. Galantai gróf Eszterházy Miklós, Magyarország nádora 1582-1626. U. ott, 1863., 1866., 1870. Három kötet. (Szerk. Névtelenül).
27. Szalay László és munkái. Irta Flegler Sándor. Ford. ifj. Szinnyei József. Bpest, 1878. (Olcsó Könyvtár 56.).
28. Mirabeau. U. ott, 1881. (Olcsó Könyvtár 122.).
29. Verancsics Antal összes munkái. Bpest, 1857-1875. Tizenkét kötet. Közlik... és Wenzel Gusztáv. (M. Tört. Emlékek. II. osztály. Írók).
Kiadta a M. Történelmi Emlékek I-V. kötetét (1856-65.)
Levelei a Figyelőben (I. 1876. Ujváry Mihályhoz, Pest, 1828. nov. 28; XXI. Kazinczy Gáborhoz I-V. Pest, 1858-63.); a Hazánkban (II. 1884. Szemere Bertalanhoz, Sion, Canton du Valois, 1853. decz. 12.); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1893. Fábián Gáborhoz, Pest, 1864. jún. 16., 1907. német levele dátum nélkül, latin, Pest, 1839. szept. 30.); Sz. és báró Eötvös József levelezése kora ifjúságuktól késő korukig kéziratban maradt (A Hon 1879. 278. sz.).
Kisfaludy-Társaság Évlapjai I. 22. l.
Honderű 1847. II. (Severus).
Életképek 1847. II. 220. l. (Csengery).
Újabbkori Ismeretek Tára VI. 257. l.
Csengery Antal, Magyar szónokok és státusférfiak. Pest 1851.
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 463., 464. l.
Ferenczy és Dánielik, M. Írók I. 426., II. 417. l.
Vasárnapi Ujság 1856. 22. sz. arczk. 1864. 31. sz.
Magyar Írók arczképei és életrajzai. Pest, 1858. 64. l. arczk.
1864. M. Sajtó 163., Családi Kör 30., 32., A Hon 163., 284., 285., Nővilág 30. sz., Pesti Napló 163., 165. sz.
Kákay Aranyos, Újabb Fény- és Árnyképek. Pest, 1866.
M. t. Akadémia Évkönyve XI. k. 3. darab. Pest, 1866. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1873. 27. sz. arczk.
Szinnyei Repertóriuma. Történelem I., II.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XV. 376. l. (Tóth L.) XVIII. és II. Pótlékkötet 1904. és gyászjelentés.