bölcseleti doktor, országos levéltári fogalmazó és egyetemi magántanár, Sz. Sándor ref. lelkész és Báthori Zsófia fia, szül. 1857. okt. 13. Baracskán (Fehérm.); a gymnasium három alsó osztályát Grazban, a többit Budán, az egyetemet Pesten végezte, Salamon Ferencznek volt kedvelt tanítványa s Budapest történetének kutatásában munkatársa. 1878-ban bölcselet-doktori oklevelet szerzett és 1880-ban egyetemi magántanár lett. A bölcseleti tanfolyamot elvégezvén, az országos levéltárba lépett, a hol fogalmazóvá neveztetett ki. Meghalt 1885. márcz. 15. Budapesten.
1880-tól rendes munkatársa volt a Századoknak, főkép bírálatokat írt (1880. Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században, 1882. Nápolyi László trónkövetelése és Velencze, 1883. A Sopron városi bizottság jelentése és könyvism., 1884. Az 1683. hadviselés és irodalma, 1886. Elfeledett magyar király, IV. Ferdinand); az Archaeol. Értesítőben (1879-80. Keveháza, 1883. Attila sírja); írt a Turulba és a Vasárnapi Ujságba is.
Munkái:
1. Városaink a XIII. században. Bpest, 1878. (Doktori értekezés).
2. A magyar nemzet története. U. ott, 1879-83. Négy kötet (46 füzet; az 1. kötetet Nagy Lajos haláláig Bodon József írta. A m. tudom. Akadémia a Szilágyi István-féle 1200 ftos nagy jutalommal tűntette ki. Közel hétszáz illusztráczióval és számos műmelléklettel. 2. kiadás. U. ott, 1896-97. Három kötet; mivel a Bodon-féle I. kötet népies és elavult volt, ezt Baróti teljesen új anyaggal cserélte fel. Ism. Kath. Szemle 1897).
3. Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. U. ott, 1882. (Károlyi Árpáddal).
4. Bocskay István életrajza. Pozsony, 1884. (Magyar Helikon 30.).
5. II. Rákóczy Ferencz. U. ott, 1888. (M. Helikon 47.).
1885: Nemzet 75., P. Napló 75., Főv. Lapok 63., Egyetértés 75., Budapesti Hirlap 75., 76., Vasárnapi Ujság 44. sz. arczk., Századok 456. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 614. l.
Petrik M. Könyvészet 1886-1900.