miniszteri tanácsos, a M. N. Múzeum igazgatója, Sz. Ágoston kir. táblai tanácselnök és Türck Karolina fia, szül. 1846. nov. 8. Bécsben; középiskolai tanulmányait 1856-60. a szent Benedek-rendiek győri algymnasiumában, a felsőbb osztályokat 1860-64. a rend soproni főgymnasiumában, a jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte. Jogtörténelmi államvizsgáról 1866. júl. 18., a birósági államvizsgáról 1868. júl. 1. szerzett oklevelet Pesten. Közügyvédi oklevele 1870. júl. 25., váltóügyvédi 1870. nov. 7. kelt szintén Pesten. 1868. okt. 8-tól 1869. máj. 7-ig Soltész Albert ügyvédnél, 1870. máj. 30-ig Lechner Gyula ügyvédi irodájában mint ügyvédjelölt működött. 1868. okt. 5. a kir. ítélő táblánál joggyakornok, 1869. jún. 9. a vallás- és közoktatási m. kir. miniszteriumban segédfogalmazó, 1871. jan. 28. fogalmazó, 1876. júl. 25. titkár, 1880. jún. 24. osztálytanácsos, 1891. máj. 28. miniszteri tanácsos lett. 1894. decz. 26. a M. N. Múzeum igazgatójának neveztetett ki. 1882. máj. 1-től mint a technologiai iparmúzeumot szervező bizottság elnöke ezt az intézetet szervezte. 1885. márcz. 20-tól az országos kiállítási bizottság miniszteri képviselője volt. 1887. márcz. 24. megválasztatott a m. földhitelintézet felügyelő-bizottságának tagjává. 1889. decz. 16. óta a m. tudom. Akadémia archaeol. bizottságának segédtagja. 1894. okt. 18. a kereskedelmi miniszter által az 1896. ezredévi országos kiállítás történeti főcsoportjának igazgatójává neveztetett ki. 1896. okt. 10. a Lipót-rend lovagkeresztjével tűntették ki; 1897. ápr. a portugalli Villa Vicosa-rend csillagos középkeresztjét, 1897. jún. a sziámi fehér elefánt-rend középkeresztjét, 1902. nov. 19. a M. N. Múzeum száz éves jubileumakor a Szent István-rend kis keresztjét kapta. 1897. decz. 17. a múzeumok és könyvtárak helyettes országos felügyelőjévé, 1898. okt. 21. a párisi világkiállítás történeti-csoport végrehajtó bizottságának elnökévé neveztetett ki (ez alkalomból 1901. júl. 21. a franczia becsület-rend tiszti keresztjét kapta). 1898 óta a M. Néprajzi Társaság elnöke. Az Erzsébet királyné Emlékmúzeumnak, mely a budapesti királyi várpalotában 1908 jan. 15. nyilt meg, berendezése és fölállítása szintén az ő érdeme. Nyelvismerete: magyar, német, franczia, angol, latin és olasz.
Czikkei az Ungarische Revueben (1886. Das Kunstgewerbe auf der Ungarischen Landes-Ausstellung 1885); az Ország-Világban (1900. 46. sz. A prágai sz. György szobor); a Vasárnapi Ujságban (1903. 49. sz. Colpach, 1908. 48. sz. Az Erzsébet királyné Emlékmúzeumról); a Múzeumi és Könyvtári Értesítőben (1908. Múzeumainkról, A német Múzeum Münchenben); ezeken kívül kisebb czikkek a napilapokban, szaklapokban és folyóiratokban.
Munkái:
1. A magyarországi árvízkárosultak javára Budapesten gróf Károlyi Alajos palotájában 1876. máj. rendezett műipari és történelmi emlék-kiállítás tárgyainak lajstroma. Bpest, 1876.
2. Szalay Ágoston régiség-gyűjteményének ismertetése. U. ott, 1877. (Hegedűs Kandid Lajos emlékbeszédével együtt).
3. A vallás- és közoktatási miniszterium collektiv kiállításának magyarázó lajstroma az 1879. székesfehérvári kiállításon. U. ott, (Névtelenül).
4. A művészi ipar az országos tárlaton. U. ott, 1886. (Különnyomat a Művészi Iparból).
5. A Magyar Nemzeti Múzeum. U. ott, 1888. (A brüsszeli kiállítás számára németül és francziáúl is. U. ott, 1888).
6. Jelentése a múzeumi tisztviselők felelősségére vonatkozó s Ráth György... által kidolgozott javaslat tárgyában. U. ott, 1889. (Ráth György javaslatával együtt).
7. A XIV. és XV. századbeli ötvösség két remeke. U. ott. 1893. (Ism. Arch. Értesítő 1895).
8. Magyarország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. II. rész. U. ott. (Szerkesztette és ebben két czikke).
9. Le Pavillon historique de la Hongrie a l'Exposition universelle de Paris en 1900. Paris. (Győry Árpád és Radisics Jenővel együtt).
10. A XIX. század festőművészetéről hazánkban. A M. N. Múzeumban 1901. jan. 19. tartott ismeretterjesztő előadás. Bpest, 1901. (Különlenyomat a Műcsarnokból).
11. Das Ungarische National-Museum. Bpest, 1902. (Francziául is. U. ott, 1902).
12. A M. N. Múzeum alapítása és fejlődése mai napig. U. ott, 1902. (Különny. a M. N. Múzeum multja és jelene, alapításának századik évfordulója alkalmából cz. díszműből).
13. Az Erzsébet királyné Emlékmúzeum. U. ott, 1907. Fénynyomatú rajzokkal. (Németül U. ott, 1907).
14. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek méltó elhelyezése. U. ott, 1907. (Különnyomat a M. N. Múzeum 1906. évi működéséről szóló Jelentésből).
15. Tájékoztató a múzeumok és könyvtárak építése és berendezésére. U. ott, 1909. Fénynyom. képekkel. (Sajtó alatt).
16. Trefort Ágoston. U. ott, 1909. (Kézirat).
Jegyei: mr. és ***.
Ország-Világ 1894. 51. sz. arczk., 1902. 47. sz. arczk.
Millennium 1894. 36. sz. arczk.
Neues Politisches Volksblatt 1894. 358. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1895. 1. sz. arczk., 1896. 18. sz. arczk., 1902. 47. sz. arczk.
Uj Kor 1895. 4. sz. arczk.
Magyarországi Visszhang 1895. jan. 10. sz.
Magyar Géniusz 1895. 1. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XV. 376. l.
Birodalmi Szemle 1897. márcz. 5. sz. arczk.
Népjog 1900. 4. sz. arczk.
Encyclopédie des Professions Libérales. Nouvelle Serie. Paris, 142. l.
Országos Magyar Pantheon. Bpest, 1902. II. rész, arczk.
Dunántúli Közművelődési Naptár 1902. arczk.
A Hét 1902. 47. sz. arczk.
Uj Idők 1902. 48. sz. arczk.
Hungary 1908. 4. sz. arczk.