orvosdoktor, egyetemi magántanár, a Fehér-Kereszt-Egyesület főorvosa, szül. 1851. Pesten; tanulmányait a pesti IV. ker. főgymnasiumban, a bécsi egyetem orvosi fakultásán, majd Párisban végezte. 1874-ben Bécsben az összes orvosi tudományok doktorává avatták fel, mire az ottani katonai kórház segédorvosává neveztetett ki. Ezután Budapestre jött és mint a Rókus-kórház alorvosa 1876. kezdte meg működését 1879-ig; ekkor a magángyakorlatra lépett és ez időtől kezdve egész munkásságát a gyermekmentés ügyének szentelte. 1881 óta az orvosi statisztika magántanára a budapesti egyetemen. 1885-ben megalakította a »Fehér-Kereszt-Egyesületet«. 1898. bízta meg Széll Kálmán, akkori miniszterelnök az egyesületet a gyermekvédelem országos organisatiójával; Sz. a fővárosi központot szervezve, még 11 vidéki menhelyet és 50 telepet szervezett, úgy hogy midőn a kormány 1902. a gyermekvédelmet államosította, az egyesület már tizenhétezer elhagyatott gyermeket nevelt. Ez egyesületből fejlődött a nemrég megnyitott állami gyermekmenhely is, melynek főorvosává Sz. neveztetett ki. A gyermekvédelem ügyét több külföldi kongresszuson is képviselte. Érdemei elismeréseül a király a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1876. A társadalom árvái); a Pester med.-chirurg. Presseben (1878. Zur Regelung der Prostitutionsfrage) sat.
Munkái:
1. A közárvaház és a gyermekhalandóság Magyarországon, 4 táblával. Bpest, 1879. (Különny. az Orvosi Hetilapból).
2. Halandóság a csecsemő-kórházakban. U. ott, 1898. (Különny. a Gyógyászatból).
3. A csecsemők mesterséges táplálkozása, különös tekintettel a lelenczekre. U. ott, 1899. (Különny. a Gyógyászatból).
Kiszlingstein Könyvészete.
Högyes Emlékkönyve. Bpest, 1896. 410. 779. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. 791. l. és Róna Béla szíves közlése.