ág. evang. lelkész és főesperes, szül. 1746. ápr. 28. Dabronyban (Veszprémm.); tanult Sopronban tíz évig, Jenában háromig; ez utóbbi helyről meghívatván, 1772-ben lett Nemes-Csón magyar prédikátor, innét 1786. szept. 9. Pápára választatott, hol 1787. alesperes lett. 1791. a pesti zsinaton részt vett, 1803-ban pedig Veszprémmegye felső vidékének főesperese lett. Meghalt 1811-ben.
Munkái:
1. Az 1778. támadott hadi háborúban Istenhez bocsátott Imádsága a N.-Csói Gyülekezetnek. 8 rét 2. lev. Hely n. (Másodszor megjelent »Imádságos könyv... kiadta Horváth Sámuel... Győr, 1799. a 318., 319. l.).
2. Oskolai Vezér: vagy az okos és hasznos iskolai tanításra vezető könyvecske, mellyet az apróbb magyar oskoláknak kedvekért D. Seiler Gy. Fr. és egyebek szerént készítette... Pozsony, 1792.
3. A mostan megnyert békességért vízkereszt nap után VI. Vasárnap a hálaadó predikátziókor mondatott Ének. Pozsony, 1798.
M. Hirmondó 1792. II. 615. l.
Tudom. Gyűjtemény 186. X. 87. l.
Danielik, M. Irók II. 296. l.
Veszprém 1866. 20. sz.
Kiss Áron, Adalékok. Budapest, 1874. 47., 60., 66. l.
Új M. Athenás 374. l.
Petrik Bibliogr.