ref. lelkész és kollegiumi tanár, szül. 1828. nov. 11. Bethfalván (Udvarhelym.) földmívelő szülőktől. 1836-ban lépett a székelyudvarhelyi ref. kollegiumba s a középiskolai tanfolyam bevégzése után 1844. felvétetett a felsőbb tudományok hallgatói közé, 1848-ig a bölcseleti és jogi tanfolyamot végezte; 1851-től 1852-ig theologiát hallgatott s 1854-ben állotta ki a papi szigorlatot; mint papjelölt volt 1855-56. az akkor Kolozsvárt székelt nagyenyedi theologiai akadémián; egy félévet a budapesti theol. akadémián töltött 1859-60-ban. Éveken keresztül szolgált Sz.-Udvarhelyt, Kolozsvárt és Sz.-Szentgyörgyön köztanítói minőségben. Az 1863-64. évet a berlini egyetemen töltötte theologiai, latin és görög irodalmi s történelmi előadások hallgatásával. Berlinből hazajőve a budapesti ref. gymnasiumnál segédtanár lett, végre 1867. ugyanoda rendes tanárrá választatott s ott működött 1871 őszéig, a mikor a sz.-udvarhelyi kollegiumnál elfoglalta a tanári székét. Volt kollegiumi könyvtárnok, tanvezető és igazgató-tanár, egyházi tanügyi előadó; az udvarhelyi polgári kört ő alapította s 22 évig vezette ügyeit. A ref. leányiskolában sok évig tanított ingyen. Tanított 40 évig. Meghalt 1894. okt. 13.
Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1864. 32. sz. A berlini magyar tanulói körből); a székelyudvarhelyi ref. kollegium Értesítőjében (1876. Emlékbeszéd Comenius Ámos Jánosról, születése háromszázados évfordulóján); a Prot. Közlönyben (1892. A jövendő gymnasiumról); több kisebb-nagyobb költeményt írt az egyházi lapokba és könyvismertetést a Tanáregylet Közlönyébe (1867).
Munkái:
1. Buzdító beszéd, melyet 1863. jan. 25. a sepsi-szent-györgyi ev. ref. gyülekezet leánynöveldéje számára alapított magtár megnyitását megelőzött isteni tisztelet alkalmával tartott. Pest, 1865.
2. A berlini magyar egylet tizennyolcz esztendős életének némi vázlata. U. ott. 1866.
Petrik Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1894. 42. sz. (Nekr.)
A székelyudvarhelyi ref. Kollegium Értesítője 1895. 53. l.